Néhány szenzációhajhász újságíróval kezdődött az egész. Elmentek egy tízen-huszonezres rendezvényre, és megkeresték az öt legszélsőségesebb arcot.
Budapest Pride – de mire kell „büszkének lenni”? Tovább olvasom>>
Az évek alatt annyira sok meleg barátom ünnepelte velem a születésnapját, mert a saját családja nem látta őket szeretettel otthon!
Hogy értsd, miről szól – és mivel jár! – a melegházasság körüli vita… Tovább olvasom>>
Csak van gerinced, és nem akarsz lesüllyedni egy szint alá. A minimum alá.
Nem mi lettünk egyre szélsőségesebbek, hanem változott a nézőpont. Tovább olvasom>>
Érdekes ez a különbség, amit még mindig nehéz megszokni: hogy itt az ártatlanságodat feltételezik először, azt, hogy biztos nem akarsz csalni.
Különös: Angliában nem kell bizonyítanom, hogy ártatlan vagyok Tovább olvasom>>
Vajon heteroszexuális-e az, aki gondolt már szexuális értelemben azonos neműre, de sohasem próbálta ki?
Te meleg vagy? Rossz a kérdés… te mennyire vagy meleg? Tovább olvasom>>
Csúfolta, ujjal mutogatott rá virtuálisan, és megfenyegette. Agresszívan.
Amikor az „Élet iskolájában” nevelkedettek csúfolják a professzort Tovább olvasom>>
Gondolkodtam úgy egy percig, majd összeszorítottam a fogaimat, és belebújtam. Nem ezért adtam fel mindent, nem ezért ültem repülőre és váltottam országot…
Budapest Pride pólóban egy londoni edzőteremben… Tovább olvasom>>
Persze bennünk nem épült még fel a reflex, hogy Halloweenkor be kell raktárazni, úgyhogy nem volt otthon édesség.
A magyarságnak nincsenek kizáró korlátai és legkevésbé politikai feltételei. Ezek szerint én nem lennék magyar, mert én megoldani akarnám ezt a problémát önsajnálat helyett.
Magyar az, akinek fáj Trianon… mekkora marhaság! Tovább olvasom>>
Aztán jött egy marék mai pesti srác, akik ha nem is lemosták a gyalázatot, de legalább emlékeztetnek minket a jobbik önmagunkra. A Vas utcában él ma szinte egyedül ’56 szelleme, és az oroszok, és a mai Kádár prüszkölve harcolnak is ellene.
Köszönöm a Színművészetiseknek, hogy mégis megünnepelhetem ’56-ot! Tovább olvasom>>