Tudod, miért olyan bicskanyitogató ma annyi hír és komment? Mert folyamatosan a vadakkal kommunikálunk.
Kerestem a jobb jelzőt, de nem feltétlen „ostoba” vagy „cinikus” vagy „hazug” vagy „rossz szándékú” emberekről beszélünk, csak olyanokról, akik nem tisztelik egy társalgás (és úgy általában az egész élet) egyik legfontosabb szentségét: a tényeket. Ilyet pedig civilizált ember nem tehetne.
Nem arról megy a diskurzus, hogy hogyan kéne reagálni az orosz agresszióra, hanem hogy az ukránok magukat bombázzák-e.
Nem arról megy a diskurzus, hogy mit kéne lépni a COVID-dal szemben, hanem, hogy létezik-e, és hogy megfojt-e a maszk.
Nem arról beszélünk, hogy hogyan kéne jobbá tenni az országot, hanem, hogy kicsoda Soros.
És az ember ettől AGYFASZT kap.
És mind közül a vadak kommentjére reagálsz, mert annyira irritáló, hogy ott van, hogy nem tudsz nem reagálni. És a vadakat próbálod jobb belátásra bírni, mert akkora szálkát jelentenek, annyira szúrják a szemedet, annyira irritálnak, hogy tenni kell valamit.
Csak a vadakat nem lehet jobb belátásra bírni, mert nincsenek az alapvető, gyermekkorban elsajátítandó érvelési és logikai szabályok birtokában. Azaz legjobb esetben is leírják, hogy „anyádat”. Ettől pedig még idegesebb leszel, megfogadod, hogy sohatöbbénemmegyekbeleilyenbe – de túl irritáló a tények nem tisztelete. Sérti az igazságérzetedet.
Főleg, ha rokon.
Főleg, ha volt osztálytárs.
Főleg, ha barát.
Főleg, ha egyetemi tanár.
Akiről nem akarod elhinni, „hiszen egyébként egy jó ember”, és aki biztosan belátja majd, ha… És nem látja be. Mert összekeveri a „tény szent – a vélemény szabad” igazságát és a véleményét érzi szentnek és a tényeket kezeli szabadon.
Persze, nehéz ma valóságot olvasni. Sokan zavarodnak össze és válnak a kognitív disszonancia áldozataivá, sokaknak meg eleve nincs is igényük igazságra.Önvédelemből? Igénytelenségből? Lustaságból? Nevezzük inkább vadságnak.
Többen is mondták nekem, hogy „már nem vagyok a régi”, hogy „süt belőlem a frusztráció”. Így van. Igaz. Túl sokáig voltam kitéve a vadak radioaktív sugárzásának – ahogyan valószínűleg te is, csak te talán kevesebb kérdésben szoktál velük ritkábban találkozni, nekem meg ugye… a mindennapjaim. Nagyobb a dózis.
De érzem, hogy valamit ezzel kezdenünk kell. Nekem is és neked is. Mondhatnánk, hogy „nem kell velük foglalkozni”, de eddig pont arról írtam, miért lehetetlen ez.
Ha a menekülés nem megoldás és a támadás sem, csak a megszokás marad. Azt hiszem, lejjebb kell szállítani az elvárásainkat. Nem szabad feltételezni, hogy az emberek felnőttek vagy civilizáltak. Azt kell feltételeznünk, hogy az emberek vadak. És ha valaki meg tudja ugrani a küszöböt, ha valaki képes alapszintű logikai műveletek elvégzésére és még csak nem is rest rá – hát örülni kell és kebledre ölelni.
Meg kéne fordítanunk, hogy ne az idegesítsen, ha valaki úgy mond véleményt, hogy közben szemenköpi a tényeket, hanem attól kéne lelkesnek lenni, ha valaki kultúrember. Tudom, engem is zavar… de máskülönben csak üvölteni és ütni lehet. Az meg nem hiszem, hogy kultúremberek között opció.
2022. októberében - elhagyom a Facebookot és nem fogsz többet értesítéseket kapni tőlem.
Ha szeretnéd továbbra is olvasni az írásaimat, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre IDE KATTINTVA!
Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani másokkal is!
