Itt tegnap mentek a gyerekek először újra iskolába – otthon pont tegnap zárt be Magyarország.

Minket most kezdenek el nagyon lassan és óvatosan kiengedni – hónapok óta először hamarosan szabad lesz majd kizárólag az utcán kizárólag egy emberrel találkozni!

Mint a téli álomból ébredő medve hunyorgunk a résen bearanyló napfényre.

Tegnap beszélgettem londoni orvos barátainkkal, és azt mondták, végre érezhetően leesett az intenzív osztály forgalma. Az emberek ha meg is betegszenek, nem betegszenek meg annyira súlyosan, hogy lélegeztetni kelljen őket. Érezhető volt az öröm és a felszabadultság a hangjukon.

Ehhez persze az is kell, hogy itt leginkább csak a magyar csoportokban hallok oltásellenességről (illetve az idős színesbőrüek között). Van, aki új munkahelyet keresne, mert a jelenlegi kötelezné, hogy ne lehessen vírusgazda. De ő fenn akarja tartani a jogát, hogy miatta/általa emberek halhassanak meg.

Mintha lenne ilyen joga.

Persze azért más ez úgy, hogy itt betartják a szabályokat, tudósok tájékoztatnak és a BBC-n minden nap van valami magyarázó anyag a helyzetről, elismerem.

De azért a 21. században mégiscsak kínos, hogy “fejlett társadalmak” életét bénítja meg hónapokra egy vírus, amely elpusztul a szappantól, nem?

Szóval ti most mentek befelé, mi most jövünk kifelé. Legalábbis ezt mondják, a valós számokat talán sosem tudjuk meg. Mármint ne érts félre: a valóság az, hogy már nagyon rég nagyon nagy a baj otthon. Már eddig is “bent” voltatok.

Nálunk most születik meg a vakcinázás és a teljes lezárás eredménye. Vihar után lassan derül az ég. Ahogy a házunk mögötti parkban kezd hajtani az élet, úgy bont rügyet bennünk is a remény. A remény, amit már régóta nem éreztünk. A remény, hogy újra életre kelhetünk.

Próbálok valami okosat mondani a végére, legalább valami támogatót, de mit mondhatsz egy az orkán közepén kormány nélkül hánykódó bárka utasainak, akik ráadásul egymást tépik?

Vegyétek fel a mentőmellényt és vigyázzatok magatokra! Itt, egy kicsit előrébb, az előttetek tornyosuló hullám túloldalán már látszik a kikelet, az árbóckosárból már kiáltás hallik: “Szárazföld! Szárazföld!”

Odáig kell eljutni… De jó is lesz majd veletek ott újra találkozni!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani másokkal is!

agoston-laszlo4

Témák, amikről tudnunk kéne

Ma nincsen működő közmédia Magyarországon - de van számos téma, amiről beszélni kéne.

Mélyen. Hitelesen. Alaposan.

Ezt vállalom.

agoston-laszlo4

Töltsd le az alkalmazásomat a telefonodra!

Telepítés
×
Scroll to Top