Soros – ördög vagy angyal?

Próbáltam minél hitelesebben és pártatlanabbul összeszedni. Fő vezérfonalam a Wikipédia vonatkozó cikke volt.

Soros György 1930-ban született Budapesten.

I. vádpont – a zsidó vagyonok elkobzása

14 éves korában az apja lefizetett egy náci tisztviselőt, hogy hazudja az örökbefogadott keresztfiának, így elkerülve a deportálást. A terv működött, Soros a náci tisztviselőt kísérte munkájában, akinek a zsidó vagyonok elkobzása volt a feladata.

Magyarázat

Később erre azt mondta, nem bántja, hogy így történt, mert nincsen személyes felelőssége a vagyonelkobzásokban – ahogyan haszna sem volt belőlük -, a túlélés érdekében szemlélődőként kísérte a tisztviselőt.

Véleményem

Mit kellett volna tennie? Magányos tizennégy éves akcióhősként szembefordul a nyilasokkal? Azt hiszem, ezek a fotelből nem felfogható életszituációk. Hála Istennek. És maradjon is így! Személyes véleményem, hogy nem ártott senkinek ezzel, az vesse rá az első követ, aki máshogy cselekedett volna…
Forrás

1947-ben Angliába emigrál, ahol gazdasági végzettséget szerez.

1956-ban az USA-ba megy. Filozófiával foglalkozik, brókerkedik.

1987-ben publikálja nagyhatású elméletét a reflexivitásról.

II. vádpont – Société Générale

1988-ban Soros tudomást szerez róla, hogy egy befektető a Société Générale nagybank ellenséges felvásárlására készül (ez a menedzsment hozzájárulása nélküli befolyásszerzést jelenti). Pár nappal később a Soros Fund 95 ezer SocGen-részvényt vásárol, majd haszonnal ad túl rajtuk. Miért baj ez? Mert nem nyilvános információ birtokában, a piacot megelőzve vásárolt. Tudta, hogy meg fogják venni a bankot, ezért részt vett belőle, hogy drágábban adhassa el. Ez tilos.

Magyarázat

Soros elismerte, hogy tudott a felvásárlási szándékról, de tagadta, hogy ezért vásárolt volna. Az ügy bonyolultságára jellemző – és arra, Soros mennyire hitt az igazában -, hogy 23 évvel a történtek után még mindig zajlott a per, ekkor már a strasbourgi Emberjogi Bíróságon, ahol alig vesztette el (4 bíró ellene, 3 mellette ítélt). Állítása szerint nem a büntetés (kétmillió euró nem lett volna számottevő összeg a számára), hanem a befektetői hírneve, a becsülete megvédése miatt vállalta a negyedszázados pereskedést.

Véleményem

Szerintem ez egy minimum véleményes ügylet volt. Olyan, amilyen egyébként százszámra van a világ tőzsdéin minden évben.

Forrás1 és Forrás2

A 80-as években alapítványain keresztül támogatja a Szovjetuniót támadó ellenzékieket. Így nagy szerepet vállal a csehszlovák Charta ’77 és a lengyelországi Szolidaritás megerősödésében. Támogatja a magyarországi rendszerváltó fiatalokat is, köztük például Orbán Viktort. Tevékeny részese a szocializmus megbuktatásának.

A továbbiakban is támogatja az orosz befolyás alatt lévő államok nyugatosodási szándékait, így a grúz rózsás forradalmat és az ukrajnai narancsos forradalom kapcsán is nagy súllyal kerül szóba a neve. Ezek mind komoly veszteségek Oroszország számára.

Fehéroroszországban nem jár sikerrel, az állam a mai napig kemény, oroszbarát diktatúra – Soros pedig kitiltott, nem kivánatos személy.

Véleményem

Ez az ember mindenhol keresztbe tett a Szovjetuniónak és későbbi utódállamának, a mai Oroszországnak. Nem lehet, hogy pont ezért utálja most ennyire az egyre nyilvánvalóbban oroszbarát magyar kormány?

III. vádpont – az angol font bedöntése

1992-ben az angol fontot túl magas árfolyamon léptették be az Európai Árfolyamrendszerbe, ráadásul a nemzetgazdaság rosszul teljesített éppen. Soros shortolta a fontot, azaz arra „fogadott” a tőzsdén, hogy csökkenni fog az árfolyama. Olyan sok pénzt „tett erre”, hogy ez önmagában is befolyásolta a piacot és a font árfolyamának zuhanásához vezetett, amin ő rengeteget nyert.

Magyarázat

Soros elismerte, hogy valószínűleg az ő tőzsdei tranzakciója nagyban befolyásolta a font bedőlését annak ellenére is, hogy a magas kezdőárfolyam miatt egy eleve adott, már létező piaci lehetőséget látott meg. Ha ő nem teszi meg, megteszi más.

Véleményem

Valóban, ha ő nem teszi meg, megteszi más, túl magas volt a nyitóárfolyam. A legyengült tonhalra valamelyik cápa biztosan lecsapott volna. Ettől még nekem nem biztos, hogy nekem személyesen lett volna gyomrom hozzá. Neki volt. A tőzsde az tőzsde, az üzlet az üzlet. Jellemző, hogy maga az angol Telegraph is azt írta önkritikus cikkében: a briteknek szükségük volt valakire, akit hibáztatni lehetett.

Forrás

Ekkoriban már beindul Budapesten a CEU, azaz a Közép-európai Egyetem, amely – amióta 1990-ben Soros saját pénzéből megalapította -, mára a legjobb magyar egyetemmé nőtte ki magát a nemzetközi rangsorok szerint, Európa 160 legjobb egyeteme között és a világ 50 legjobb fiatal egyeteme között említik szaklapok.

A maláj miniszterelnök és Soros kibékülése

IV. vádpont – az ázsiai valutaspekuláció

1997-ben gyakorlatilag ugyanezt csinálta meg a maláj ringgit és a thai baht esetében, mint az angol fonttal. Itt a valuták bedőlése után a helyi kormányok rögtön bűnbakkeresésbe kezdtek és Sorost tették felelőssé, mondván, hogy megriasztotta a piacokat a nagyösszegű shortolással.

Magyarázat

Soros tagadta, hogy ebben ő lenne a ludas. „A válság alatt, illetve a megelőző hónapokban egyáltalán nem adtunk el ringgitet, elenkezőleg, amint gyengülésnek indult, vásárolni kezdtük” – írta, hozzátéve, hogy még túl korán is kezdtek a vásárlásba, elszalasztva ezzel a nyereség jó részét. 2006-ban végül a maláj miniszterelnök is elfogadta, hogy nem Soros okolható a válságért.

Véleményem

Ha az érintett vezető elfogadta Soros magyarázatát, én is elfogadom.

Forrás

A kétezres évek elején Soros számos kitüntetést kap a Magyar Államtól, így 2002-ben Budapest díszpolgára lesz és érdemei elismeréseként 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári fokozatával tüntetik ki. Ilyen kitüntetést csak büntetlen előéletű és erkölcsi szempontból példaértékű életvitelű személy kaphat a független és demokratikus Magyarország érdekeinek elősegítéséértáll a törvény szövegében.

Soros a kitüntetésével

V. vádpont – az OTP megtámadása

2008.október 9-én az OTP Bank részvényei 22%-ot esnek egy a kereskedés végén érkezett order következtében. Kiderült, hogy az OTP megtámadása mögött a Soros Fund Management állt, amely a tranzakcióval 675 ezer amerikai dollárt nyert. A tőkepiaci tevékenysége során megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ami miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a nyereség 400 százalékának megfelelő bírságot szabott ki rá.

Magyarázat

Soros közleményében jelenti ki, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre – már nem is ő kezeli az alapot -, és sajnálja a történteket. „Magyarországhoz fűző szoros személyes kapcsolatom miatt pedig különösen fájlalom a történteket, még akkor is, ha a cég üzletkötője nem szegte meg az érvényes magyar szabályokat” (Utóbbit később a bíróság nem így látja.)

Véleményem

Ekkor már régen nem Soros ad-vesz a piacon (78 évesen nem is csoda). Elmondása szerint ő nem is lépett volna ilyet. Nyílt levélben kért bocsánatot, a cége pereskedik, de a büntetést kifizeti, rosszul jár… nekem ez hitelesen hangzik.

Forrás1 Forrás2 Forrás3

2010-ben egymillió dollárt adományoz a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak megsegítésére, miközben a kormány ellopja a kárenyhítésre szánt civil adományokat.

2010-ben még úgy tűnik, nem tartották Sorost sátáni valutaspekulánsnak, az emberiség söpredékének (Fotó: Pelsőczy Csaba / Miniszterelnökség)

Jó ha tudják azok, akik bőszen büdöszsidózzák, hogy 2011-ben megvádolja Izrael államot azzal, hogy az a legfőbb akadálya a demokrácia kiépülésének a Közel-Keleten. Zsidó szervezetek sokszor támadják a holokausztot túlélő Soros Györgyöt anticionista aktivitása miatt.

Ezután, nyolcvan fölött, már kevésbé aktív, tudatosan visszább vonul. Magyarországi működése során összesen harmincmilliárd forint támogatást nyújtott hazánknak, mielőtt a kétezres évek közepén fokozatosan leépítette tevékenységét.

Ennek a harminc év alatt Magyarországra hozott pénznek közel a húsz százalékáért, 5,6 milliárd forintért plakátolja tele az Orbán-kormány az országot a Soros-ellenes plakátokkal.

A migrációval kapcsolatos „Soros-tervnek” hamarosan külön cikket szentelek majd.

Köszönöm, ha idáig elolvastad. Nem vagyok Soros életrajzírója, elképzelhetőnek tartom, hogy van, amit kihagytam. Ha így lenne, az nem szándékos volt, igyekeztem a tőlem telhető legszélesebb források közül meríteni és a legobjektívebben közreadni.

Kérlek, ha majd kommentelsz, tegyél három felkiáltójelet a mondanivalód elé és ne áruld el senkinek, miért teszed. Vicces – és félek, egyben elszomorító – lesz látni, hogy hányan vannak, akik csak a cím alapján szólnak majd hozzá és ki az, aki el is olvasta 😉

2022. októberében - elhagyom a Facebookot és nem fogsz többet értesítéseket kapni tőlem.

Ha szeretnéd továbbra is olvasni az írásaimat, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre IDE KATTINTVA!

 

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani másokkal is!

agoston-laszlo4
agoston-laszlo4
Scroll to Top