Vajon mi viszi a magyar emberek egy számottevő részét arra, hogy patkánynak hívják az elhunyt királynőt, és hogy gyalázzák halálában?
Szerintem itt látszik meg Magyarország elképesztő frusztráltsága: a saját egzisztenciájában bizonytalan ember, akiből ráadásul hosszú évek óta ölik ki az együttérzést, kiönti a világ ellen érzett haragját.
Olyanra, aki nálánál tanultabb, gazdagabb, szeretettebb, szerencsésebb. Vagy éppen szerencsétlenebb – mindegy: alul felül jár a kasza.
Próbálja a saját elkeseredettségét, sikertelenségét másokra kivetítetni, a benne felhorgadó zsigeri gyűlölet, amit a saját nyomora miatt érez, kifakadhat, mint egy pattanás.
És ömlik a genny a magyar kommentelő szájából migránsra, melegre, liberálisra, királnyőre – mindegy is kire, csak köpni lehessen.
Mert boldog emberek nem patkányozzák a halott királynőket. Ahogyan minimálisan jól nevelt emberek sem.
Emlékszel, mikor régen, a Facebook előtti időkben azt mondtuk, a fórumokon azért megy a trollkodás, mert nincs hozzá arc? A Facebookkal ez megváltozott.
Látjuk, hogy a virágokkal körbevett képű Ica kívánja, hogy dögöljenek meg, hogy a horgászni szerető Feri akarja őket felkötni.
Mert ez normális. Mert ha elmegy a munkahelyére, a barátai közé, nem közösítik ki, nem nevezik annak a nyüves tahónak, aki.
Mert ez megy a tévében, a rádióban, a plakátokon. Ez a nyüves, talpszagú tahóság. Állami díjakkal kitüntetett tolnokok tintájából, Szíjjártó undorító válaszából a német újságíróknak, Orbán buggyos nadrágjából.
Az aljához igazodik a világ, és szörnyülködik a teteje.
Mondhatnád, ez világjelenség – és igazad is van bizonyos szempontból. De ha az utcán sétáló sötét-komor arcokat a világ más tájain fellelhető mosolygósabb emberekével összehasonlítom, ha meghallgatom, hogyan szolgál ki a boltos otthon és máshol…
… azt kell mondjam, Magyarországon messze nagyobb a sötétség.
A fejekben is, az eszmékben is, és a lelkekben is.
Ez fröccsen ránk a kommentek közül. Ez köszön vissza a közutakon. Ez vicsorog a lakógyűlésen.
A társadalom szavakba öntött közhangulata
2022. októberében - elhagyom a Facebookot és nem fogsz többet értesítéseket kapni tőlem.
Ha szeretnéd továbbra is olvasni az írásaimat, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre IDE KATTINTVA!
Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani másokkal is!
