Amit a koronavírusról mindenkinek tudnia kéne

A cikk, amit most olvasni fogsz három okból is különleges.

Egyrészt, mert több, mint 80 forrás (tanulmány, cikk és háttérbeszélgetés) alapján készült, és az állításait mostantól minden fontosabb felfedezés után frissíteni fogom, hogy egy mindenki számára használható, idézhető és linkelhető tudásbázis lehessen.

Hitelességét igazolja, hogy közleményében a Magyar Orvosi Kamara is hivatkozott erre a cikkre.

Másrészt, mert teljes mértékben pártoktól, egyházaktól, kormányoktól, gyógyszergyáraktól függetlenül készült. Vagy személyesen a Te támogatásodból vagy hozzád hasonló hétköznapi emberek mikrohozzájárulásából. Az ő nagylelkűségüknek köszönhető, hogy most Te is olvashatod, a Te nagylelkűségeden múlik, hogy születnek-e még hasonlók a jövőben.

>>Támogatás<<

Ne ijedj meg a hosszától! A cikk harmadik különlegessége, hogy úgy írtam meg, hogy ne kelljen feltétlenül minden sorát végigolvasnod. Egy nagy és 16 mini cikkből áll. A nagy cikk összefoglalja a tudnivalókat, az utána következő mini cikkekben pedig egyes témákat bontok ki. Ha valamelyik állításomban kételkedsz, csak görgess az azt alátámasztó mini cikkre, és forrásokat, bővebb kifejtést találsz!

Készen állsz? Kezdjünk bele!

Tartalom

1. Létezik-e egyáltalán a koronavírus?
2. Mennyire veszélyes a koronavírus – avagy tényleg “csak egy influenza”?
3. Akkor most félnem kéne?
4. Megvéd-e a maszk a koronavírustól? – tények és tapasztalatok
5. De ha a vírus kisebb, mint a maszk anyagán a lyuk…
6. Milyen maszkok léteznek, mi köztük a különbség?
7. Milyen maszkot válasszak?
8. Tényleg lehet valaki tünetmentesen is fertőző?
9. De nem kapok levegőt a maszkban!
10. Miért nem tették hamarabb kötelezővé a maszkot a világban? ¨C10C 11. A maszk önmagában nem elég – a maszkhordás veszélyei ¨C11C 12. Mikor hordd a maszkot – és minek, ha úgysincs sok beteg? ¨C12C 13. “Nem bízom a kormányokban… Átvernek minket!” ¨C13C 14. Elég-e az immunrendszerünket erősíteni a maszkviselés helyett? ¨C14C 15. Honnan tudhatom, melyik forrás hiteles és mi kamu? ¨C15C 16. Mit hoz a jövő? Meddig kell még maszkot hordanunk? ¨C16C 17. Felhasznált források jegyzéke ¨C17C

Valahol éppen most megy egy busz…

Valahol éppen ebben a pillanatban egy jóképű, fiatal fickó ül egy buszon. Körülötte hétköznapi emberek ülnek, egyikük fejében a gyerek iskolai problémái járnak, mások a bevásárlást és a mai vacsorát tervezik, egy idősebb nő éppen valami magazint olvas.

Egyikük sem tudja, hogy a jóképű, fiatal fickó fertőző koronavírus-beteg, és közülük jó eséllyel lesz – akár nem is egy ember -, akit meg is fertőz majd. Maga a fickó sem tudja, hiszen neki nincsenek komoly tünetei, “Ez a nap is csak olyan, mint a többi” – gondolja, és ő maga soha nem is fogja tudni, hogy megbetegedett, sőt, meg is fertőzött másokat. Hiszen azt a kis hőemelkedést és torokfájást az előző napi hidegvíz-ivásra fogja és sosem megy majd orvoshoz, nem is tesztelik.

(Ha felvetődik benned, hogy a koronavírus egyáltalán létezik-e, kérlek, kattints ide! Egyébként nyugodtan olvass tovább!)

A kérdés, te minek örülnél jobban: ha történetünk főszereplője maszkban ülne azon a buszon, vagy ha nem? Ha a körülötte ülők maszkban lennének vagy sem?

Tudom, hogy akármi is a válaszod erre a kérdésre, hülyének fognak nevezni. Sőt árulónak: vagy a vírussal, vagy az agymosással szemben vívott harcban.

De fontos lenne, hogy megértsd: ez azért van, mert mindannyian itt állunk egy történelmi léptékű esemény közepén, és nem csak, hogy nincsenek információink, de ráadásul rengeteg egymásnak ellent mondó féligazságból próbálja mindenki összerakni a saját kis puzzlejét.

Meg kell értened, hogy a másik ember nem feltétlenül “hülye” azért, mert máshogy gondolja. Ő is csak “túlélni” szeretne, és a maga módján próbál tájékozódni – és ennek során ő más információmorzsákra talált, mint Te. Ez a cikk azért is született, hogy ne hülyézzük tovább egymást, hanem a kérdések megválaszolásával próbáljunk közös nevezőre kerülni.

Szóval legyen rajta maszk vagy ne? Egyáltalán: véd-e a maszk, és ha igen mennyire?

(Ha úgy gondolod, a koronavírus nem jelent elég veszélyt ahhoz, hogy ez kérdés legyen, kérlek, kattints ide!)

Nos, maga a kérdés rossz.

Csak a helyesen használt maszk képes bárkit is megvédeni…

Egyrészt, mert maszk és maszk között (és leginkább aközött, hogy helyesen hordják-e őket!) nagy lehet a különbség. Másrészt mert bár igen, rendkívül hatásos eszköz, a kötelező maszkhordást nem azért vezették be, hogy Téged megvédjen!

(Kattints ide, hogy részletesen képbe kerülj, milyen típusú maszkok vannak, és mi közöttük a különbség felhasználásban, hatásfokban!)

Az N95-ös és más professzionális maszkokat leszámítva (amiket csak a koronavírusos betegekkel dolgozó orvosok használjanak!), a hétköznapi sebészi és textil maszkok hordását azért írták elő, hogy a szervezetből kifelé tartó vírusokat állítsák meg. És ebben kiválóan teljesítenek is!

A szervezetünkből minden kilélegzéssel kiszabaduló, potenciálisan vírusokat tartalmazó cseppecskék terjedése maszkban és nélküle. Nem csak a mennyiség, a fertőzés távolsága is fontos! (Forrás)

Gondolj bele: a sebész sem magát védi a műtőben a betegtől, hanem a beteget szigeteli el az ő kórokozóitól, nem igaz? Innen ered a sebészi maszk neve…

Tehát a buszon nagy valószínűséggel elég lenne, ha csak és kizárólag a fiatal, jóképű, vírushordozó fickón lenne maszk. Ő kilélegezné a vírusokat, de azok igen nagy százalékban megakadnának a maszkja anyagában.

Ebben a videóban megnézheted, hogyan és mennyire működnek a különböző maszkfajták “kifelé”

(De mégis hogyan akadályozza meg a vírus terjedését a maszk, ha a vírus maga kisebb, mint a maszk anyagának a “lyukai”? Ezt itt magyarázom el részletesen!)

Igen, alaphelyzetben elég lenne, ha csak a betegek vennének maszkot – de ahogy említettem már: a mosolygós fiatalember tünetmentes hordozó. Ő maga a legnagyobb természetességgel, magától értetődően húzna maszkot, sőt, maradna otthon – de nem tud róla, hogy fertőző beteg.

(Ha úgy gondolod, egy éppen tünetmentes hordozó nem lehet fertőző, olvasd el az erről szóló minicikket itt!)

Most mi legyen?

A helytelenül viselt maszk nem véd meg senkit semmitől… (Forrás / Fotó: Tolga Akmen / AFP)

Belátható, hogy a fertőző betegre “maszkot kell húzni” még akkor is, ha ő nem akarja (hiszen akaratlanul is veszélyeztet másokat!), vagy ha ő magától azért nem venné fel, mert nem tud a betegségéről.

De mivel nincs lehetőségünk az egész társadalmat rendszeresen tesztelni – így kiszűrve a tünetmentes hordozókat – a védettséget csak úgy érhetjük el, ha minden egyes utasnak fel kell vennie a maszkot.

Igen, még a politikai funkcionáriusnak is. Igen, még a tisztifőorvosnak is. Igen, még a rendőrnek is.

Forrás: Facebook

Teljesen természetes, ha átverve érzed magad, amikor valamit a számodra kötelezővé tesznek, de a rendelet megalkotói ugyanazt nem tartják be. De vigyázz: a hiba a példamutatásra képtelen, korrupt politikusokban van, nem a rendeletben…

(Érthető, ha úgy érzed, valami nem stimmel a kormány(ok) oldalán. Erről itt tudsz bővebben olvasni!)

De miért vegyek fel maszkot, ha nem vagyok beteg?

Azon túl, hogy többszöri tesztelés hiányában nem is tudhatod, hogy hordozó vagy-e, van még válaszom a kérdésre:

ha te magad nem veszed fel, milyen alapon várod el mástól, hogy felvegye, és megvédjen Téged a saját vírusaitól?

Hogyan kéne tudnia a rendőrségnek betartatni a szabályt, ha mindenkinek a saját belátására lenne bízva, hogy elég betegnek érzi-e magát ahhoz, hogy maszkot vegyen fel, ezzel kényelmetlenségnek kitéve és stigmatizálva saját magát?

Vagy együtt, összefogással oldjuk meg ezt a problémát, vagy sehogy. A maszkviseléssel egymást védjük meg, nem (csak) magunkat!

Egy 2020. áprilisi kutatás szerint ha a társadalom legalább 80%-a viselne maszkot, nagyobb eredményességgel szorítaná vissza a járvány terjedését, mint egy teljes karantén,

egy másik kutatóintézet modellje alapján, csak az Amerikai Egyesült Államokban egyedül 33 000 halálesetet lehetne/lehetett volna elkerülni 2020. júniusa és októbere között, ha a népesség 95%-a betartaná a kötelező maszkhordás szabályát.

“Ha a legtöbb ember viselné a maszkot, az önmagában megállítaná a betegség terjedését” (Forrás)

Akkor mire várunk még?

Az a busz bizony a valóságban is úton van valahol (leginkább több tízezer a világban) és többek között azon is múlik, hogy mindenki békességben éli-e tovább az életét, hogy belátjuk-e a fentieket. És feltesszük-e a maszkot akkor, amikor erre minden okuk és tudományos bizonyítékunk megvan.

Összefoglalás

Remélem, most már érted, miért hibás a kérdés, hogy “a maszk megvéd-e a vírustól”. A maszkviselésnek nem az a célja, hogy 100%-os védelmet nyújtson, hanem az, hogy

1, megakadályozza az emberek közötti terjedést

2, csökkentse a szervezetünket érő vírusok számát.

Ha egy hétköznapi sebészi maszkban mész be egy súlyos COVID-os betegeket kezelő osztályra és ott hosszú ideig tartózkodsz, jó eséllyel fogod elkapni a betegséget, igen.

Ezért lenne fontos, hogy a professzionális, N95-ös maszkokat csak az orvosok és a betegek vegyék. Hogy nekik legyen!

Ha viszont egy repülőn vagy buszon ülsz és van a környezetedben beteg, de mindketten viseltek maszkot és betartjátok a további szabályokat is (ne nyúlkálj az arcodhoz, kézmosás stb.), igen-igen-igen nagy esélyed van, hogy megelőzitek a bajt. Ahogyan arra van már számos példánk, amikről itt olvashatsz majd bővebben.

Amit itt leírtam – mert nem csak hiszek az igazságában, de számos kutatással és forrással alá is támasztottam – a saját feleségemmel és a saját édesanyámmal is meg fogom osztani és mi magunk is e szerint fogunk cselekedni.

Az emberiségnek fel kell nőnie a rá váró egyre növekvő kihívásokhoz, vagy nem marad esélyünk hosszú távon a tűlélésre.

Meg kell tanulnunk kiszűrni a tévtanokat, az álhíreket, biztos forrásból tájékozódnunk, és tenni egymásért még akkor is, ha az nekünk esetleg kényelmetlen.

Erre tanít a koronavírus. És tekintve az eljövendő gazdasági válság, a zajló globális felmelegedés, és úgy általában korunk jeleit: a túlélésünk múlik rajta, hogy megtanuljuk-e a leckét!

*

A továbbiakban a fenti állítások bővebb kifejtését találod. Ha gondolod, olvasd őket végig egyesével, ha gondolod, ugorj vissza a tartalomjegyzékre ide kattintva, és válaszd ki közülük a számodra legérdekesebbeket!

1. Létezik-e egyáltalán a koronavírus?

Mivel Magyarországon a (regisztrált) esetszám a tavasszal egészen minimális volt, rengetegen lettek szkeptikusak magával a vírus létezésével kapcsolatban.

Nem ismerek olyat, aki elkapta volna. Itt valami sántít!” – hallom úton-útfélen, ezért indítottam egy felmérést, hogy lássuk, hány magánember tudja megerősíteni személyes tapasztalatból a koronavírus létezését.

A felmérés 125 ezer embert ért el, 21 300 választ kaptam, amelynek a 26%-a, tehát több, mint öt és fél ezer ember jelezte, hogy ismer személyesen fertőzöttet vagy kapta el maga a betegséget. Ha további kérdésed volna, a kommentekben rengeteg személyes történetet is olvashatsz.

Hiába mondják többen, hogy nem ismernek fertőzöttet, ez az eredmény azt jelenti, hogy csak nekem 5500-nál is többen erősítették meg a vírus létezését személyes tapasztalat alapján, arccal, névvel vállalva (természetesen közülük nem egy külföldön élő magyar).

Ezen az oldalon további magyar nyelvű részletes statisztikákat találsz!

Összegzés

Innentől, kérlek, fogadd el a koronavírus létezését! Ennél jobb és erősebb bizonyítékot nem várhatsz.Vissza a cikkreVissza a tartalomjegyzékre

2. Mennyire veszélyes a koronavírus – avagy tényleg “csak egy influenza”?

Ez a kérdés szintén rengeteg vita tárgya, mégpedig azért, mert már a kérdés jelentésében sem tudunk megegyezni: mit jelent a veszélyesség?

Az életkor kérdése

Ha csak az idősek halnak bele, akkor “így jártak”, hiszen “valamibe úgyis bele kell halni”? Hány éves kornál húzzuk meg a határt – társadalomként! -, meddig értékes számunkra az emberélet?

Azok az “idősek” nem csak számok életkor szerint rendezett kartotékokon. Azok a szüleink, a nagyszüleink, az Bálint gazda.

De ne csapjanak be a halálozási adatok: bár egy 25 éveshez képest valóban 630-szor gyakrabban halnak bele a 85+ évesek, kórházba csak 13-szor gyakrabban kerülnek

Tehát rengeteg fiatal is megszenvedi a betegséget – mégha bele nem is hal. Adódik is a következő kérdés:

Csak az veszélyes, ami nagy eséllyel halállal fenyeget?

Milyen egészségkárosodást tekintünk “veszélyesnek”? Például egy nátha nem veszélyes, mert maximum kidőlsz egy hétre és mehet minden tovább, igaz?

De mi a helyzet azokkal, akik lélegeztetőgépre kerülnek és akár maradandó egészségkárosodással kell továbbélniük?

Tara üzenete egy londoni COVID-kórházból

Tara azóta már szerencsére felépült. Onnan tudom ezt – és ez bizonyítja a videó hitelességét is -, hogy itt, Londonban kezelték és személyesen ismerem a magyar kezelőorvosát.

Londoni orvos ismerősöm augusztus elején mesélt olyan negyvenes éveiben járó betegről, akit 82 nap után (!!!) vettek le a lélegeztetőgépről. Ő a statisztikában ugyanabba a “gyógyult” kategóriába kerül, mint aki egy pár napos torokfájással és lázzal megúszta az egészet – de azért belátható, hogy az ő szenvedése túl van azon a határon, amire csak legyintenünk kéne, nem?

Dr. Maria Van Kerkhove, a WHO szakértőjének nem régiben tett nyilatkozata szerint a fertőzések körülbelül 82 százaléka valóban enyhe lefolyású, de 15 százaléka (!) súlyos és 3 százaléka életveszélyes tüneteket okoz. Úgy gondolom, ha egy vírus ilyen sebességgel képes terjedni, és fertőzöttek 18 százaléka (majdnem minden ötödik ember) komoly bajba kerül, azt társadalmi szinten komolyan is kell venni…

Veszélyesebb-e, mint az influenza?

Sokan dobálóznak vele, hogy a koronavírus csak annyira veszélyes, mint az influenza. Azt mondják, az több embert öl meg és mégsem zárjuk le miatta a világot

és ezzel összehasonlítanak egy vírust, amelyre van védőoltás, és ami teljes erejével tombolhat, egy olyan vírussal, amely teljes karantén mellett is százezreket ölt meg, ráadásul egyelőre nincs is rá védőoltás…

Ez egy klasszikus “non sequitur” érvelési hiba. Azaz a két dolgot annyi lényegi különbség választja el egymástól, hogy az összevetésükből nem lehet érvényes konzekvenciát levonni. Az influenzát a koronavírushoz hasonlítva eltekintünk a két vírus fertőzőképességének és veszélyességének különbségétől, attól, hogy előbbire van oltás, régóta ismerjük a lefolyását, egy karanténhelyzetet vetünk össze egy normális helyzettel stb.

Az, hogy relatíve ennyire “alacsonyan” maradt az esetszám, pont annak köszönhető, hogy karanténba zárták a világot. Ahol az állam nem vezetett be erős korlátozásokat, ott maguk az emberek tették meg helyettük, mint azt láthattuk például Svédországban vagy Fehéroroszországban. Ha nem tettük volna meg a szükséges intézkedéseket – józan paraszti ésszel is belátható – most nagyságrendekkel több fertőzöttről és halottról beszélnénk.

A relatíve alacsony esetszámra hivatkozni karantén után olyan, mintha arról beszélnénk, hogy felesleges volt megállni a piros lámpánál, hiszen nem ütött el minket a kamion. Miközben pont azért nem ütött el a kamion, mert megálltunk a piros lámpánál…

Ami pedig az összehasonlítgatást illeti: ez semmi másra sem jó, mint érzelmi alapokra helyezni a diskurzust! Mennyivel máshogy hangzana, ha azzal érvelnék (ez esetben valóban riogatnálak), hogy

már közel százszor annyian haltak bele az Egyesült Királyságban, a koronavírusba, mint ahányan HIV-hez kapcsolódó megbetegedésben!

Lenne értelme az összehasonlításnak? Nem. Ha a viszonyítási pontot az érvelésünknek megfelelően választhatjuk ki, nem lesz érvényes az érvelésünk!

Az alábbi videót egy New Yorkban dolgozó magyar orvosnő férje töltötte fel. A hitelességéről annyit: személyesen ismerem mindkettőjüket.

Ha úgy gondolod, a vírus nem veszélyes, mindenképpen érdemes megnézned, és olvasd el mellé, hogyan él Krisztián és Linda ebben a helyzetben, ide kattintva!

Vissza a cikkreVissza a tartalomjegyzékre

3. Akkor most félnem kéne?

Semmiképpen! Leginkább talán az autóvezetéshez tudnám hasonlítani ezt a szituációt. Minden alkalommal, amikor autóba ülünk, potenciálisan életveszélyben vagyunk, és potenciálisan életveszélyesen veszélyeztetünk másokat.

Mégsem félünk beülni az autóba – viszont elvárható, hogy minden lehetségest megtegyünk, hogy elkerüljük a bajt, akár minket érne, akár másokat általunk.

Be kell tartanunk a szabályokat, hogy megóvjuk magunk és mások épségét – akárcsak autóvezetés közben

Ugyanígy a koronavírustól is, azt gondolom, félni felesleges, nem érdemes és nem is szabad.

Annak az esélye, hogy komoly bántódásod essen, igen alacsony – akárcsak az autóvezetés esetén. De társadalmi szinten mindent meg kell tennünk a kockázatok (értelemszerű mértékű) csökkentése érdekében, és a társadalom minden egyes tagjának – így Neked is – meg kell tenned, amit csak tehetsz, hogy ez sikeres legyen.Vissza a cikkreVissza a tartalomjegyzékre

4. Egy rosszul feltett kérdés: “Megvéd-e a maszk a koronavírustól?”

Két ponton is rossz a kérdés: egyrészt maszk és maszk (pláne a hordásuk módja) között különbségek lehetnek, másrészt az egész nem úgy működik, ahogy a kérdésből következne. Ez ennél némileg bonyolultabb…

Minden alkalommal, amikor köhögünk, tüsszögünk, de akár csak akkor, amikor beszélünk, vagy lélegzünk, sok ezer kis, apró vízcseppecskét juttatunk a világba, amelyek akár két méterre is eljuthatnak.

Ezek a cseppecskék hordozzák a vírust.

Ilyen távolságra jutnak el belőlünk a szervezetünkből származó miniatűr cseppecskék.

Ha most nem olvasnál engem, hanem beszélgetnénk, bizony, mindkettőnk arca telemenne a másik kilélegzett cseppecskéivel.

Ellenben, ha maszk lenne rajtam, valamennyi kijutna a környezetembe, de rád már nem, vagy csak sokkal kevesebb kerülne belőle. A maszk felfogná ezeket a cseppeket a bennük utazó vírusokkal együtt!

Ezen a videón láthatod, hogyan fogják meg a különböző maszktípusok a kirepülő cseppecskéket.

Azt, hogy gyakorlatilag minden helyesen hordott maszk képes err, a kezdetektől állítja mind a magyar kormány, mind a WHO, mind a teljes orvosi szakma. De ha megnézed a fenti videófelvételt, számodra sem maradhat kétséges, hogy ha a fertőzni képes emberen maszk van, az igen nagy eséllyel gátolja meg a terjedést.

És pont ez az a tulajdonság, amit miatt a maszkhordás kötelező! Mert ha maszk kerülne minden fertőző emberre – és ugye rengetegen tünetmentesen fertőzők, úgy, hogy ők maguk sem tudnak róla -, a vírus terjedése nagymértékben lassítható, sőt megállítható is lenne!

Érted már, mi a gond ezzel a képpel? Ez a maszk elsősorban arra van kitalálva, hogy “kifelé” védjen. “Befelé” is hatékony, de értelemszerűen egy COVID-os betegeket kezelő orvosnak azért sokkal komolyabb védőfelszerelésre van szüksége. Neked viszont hétköznapi használatra – amikor nem vesznek tucatjával súlyos betegek körül – ez a maszk is tökéletesen elég lesz!

Ebben az esetben például egy férfi Kínából repült Torontóba. Köhögött, rosszul érezte magát, ezért a leszállás után tesztet végeztek rajta, és kiderült, hogy koronavírusos. A hosszú, több órás szoros összezártság ellenére sem fertőzött meg senkit a gépen – pedig a hozzá legközelebb ülő 25 embert mind letesztelték -, mert végig maszk volt rajta.

De meggyőző bizonyíték az a Nature magazinban megjelent kutatás is, amelyet nem régiben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem honlapja szemlézett magyarul.

“Maszk viselése nélkül a koronavírus tekintetében a légúti nyálcseppminták 30 százalékában, míg az aeroszol minták 40 százalékában volt kimutatható a vírus. Ezzel szemben maszk viselése mellett sem a légúti partikulumok, sem az aeroszol mintáiban nem detektáltak vírust, ez az aeroszol esetén szignifikáns különbséget, míg a légúti partikulumokat tekintve csökkenő tendenciát jelentett.”

A Duke Egyetemen végeztek egy kutatást, amely azt vizsgálta, milyen maszktípusok hordása esetén hány ilyen cseppecske jut a környezetbe, a beszélővel szemben állóra. Az alábbi képen világosan látható, hogy az orvosi maszk kiváló eredményt produkált, a pamut maszk megfelelő eredményt, még egy egyszerű sál is sokat segített a terjedés megfékezésében – de ott a cseppecskék az anyag résein átjutva kevesebb nagyobb cseppbe álltak össze, így a sál bizonyult a védekezésre legkevésbé alkamasnak.

És mi a helyzet a belélegzéssel? Akkor védtelen vagyok?

Napról napra egyre több kutatás és esettanulmány igazolja, hogy a maszkok nem csak, hogy radikálisan csökkentik a betegek fertőzési képességét, de a viselőt is védik azáltal, hogy jóval kisebb dózisban engedik, hogy vírus jusson a szervezetükbe.

A kisebb mennyiségű vírussal pedig könyebben küzd meg a szervezet, vagy ki sem alakul a betegség, vagy enyhébb lefolyású lesz.

Előbbire példa, ahogy egy dél-koreai Starbucksban fertőzési góc alakult ki, legalább 56-an betegedtek meg ugyanazon a helyena maszkot viselő dolgozók közül viszont senki.

Egy másik esetben két amerikai fodrászról derült ki, hogy mindketten fertőző koronavírus-betegként fogadtak összesen 140 vendéget. Mivel mindenkin volt maszk, egyetlen embernek sem adták tovább a betegséget – pedig ekkora nagyságrendben egy egész fertőzési gócot alakíthattak volna ki.

Hasonló eset, amikor egy graubündeni hotelben tört ki a járvány, ahol kizárólag azok fertőződtek meg, akik arcpajzsot használtak, de a maszkhasználók között nem találtak egyetlen beteget sem.

Nem mindegy, mennyi vírus jut a szervezetedbe!

Belátható, hogy a maszkok már akkor is fontos segítséget nyújtanak, ha csak egy részét szűrik ki a levegőben szálló fertőző részecskéknek, ami azt jelenti, hogy ha meg is betegszel, kevésbé betegszel meg, mint a használata nékül tennéd – mondja dr. Monica Gandhi a Kaliforniai Egyetem professzora, fertőző betegség-szakértő.

Dr. Monika Gandhi, kutatóorvos, a Kaliforniai Egyetem professzora, a fertőző betegségek szakértője (Wikipédia) (Forrás)

“Minél több vírus jut be a szervezetedbe, valószínűleg annál betegebb leszel” – folytatta.

“Mostanában – bár még csak gyűjtjük az adatokat – kevesebb elhalálozással járnak a fertőzések, több az enyhe vagy tüneteket nem produkáló fertőzött, ami a gyakoribb tesztelés, a fiatalabb páciensek és a jobb ellátás mellett valószínűleg a maszkhasználat elterjedésére vezethető vissza.

Az, hogy ha több vírus kerül a szervezetedbe, nagyobb eséllyel leszel beteg és súlyosabb lesz a betegség lefolyása is, nem újkeletű gondolat az orvoslásban.

Ebben a kísérletben például egészséges önkénteseket fertőztek meg influenza vírussal és egyértelmű kapcsolatot találtak a megkapott vírusdózis és a betegség súlyossága között.

Amikor összehasonlították két tengerjáró luxushajó, a Jokohamában dokkoló Diamond Princess és egy hasonló argentín óceánjáró statisztikáit, azt találták, hogy amíg az előbbi fertőzött utasainak 82%-a mutatott tüneteket, addig az utóbbi fertőzött utasainak esetében ez csak 19% volt.

A két hajó közötti elsőszámú különbség, hogy az utóbbin sebészi maszkot kellett viselnie az utasoknak és N95-ös professzionális maszkot a velük foglalkozó személyzetnek.

A Diamond Proncess kamerák kereszttüzében – lehet, hogy sokkal kevesebb lett volna a tünetes fertőzött, ha használják a maszkot? (Kép forrása)

Ugyanezt támasztja alá egy arkansasi csirkefeldolgozó esete is, ahol 481 dolgozó fertőződött meg, de közülük 95% tünetmentesen illetve egy másik oregoni üzemben történt hasonló fertőzés, ahol 124 dolgozóból szintén 95% volt tünetmentes hordozó. A két esetet a gyáron belüli kötelező maszkviselés köti össze.

Mivel a koronavírus potenciálisan halálos, hasonló teszteket csak emberen nem végezhetnek, de egy hörcsögökön végzett kísérlet szintén azt bizonyította, hogy a maszkhasználat nem csak a fertőzések számát csökkenti nagymértékben, de a kialakult fertőzések súlyosságát is.

Vigyázz, hogy helyesen hordd a maszkodat, különben tényleg nem sokat ér… (Forrás)

Ugyanerre az eredményre jutott egy kórházi teszt is, amelyet az után végeztek, hogy általánosan kötelezővé tették a maszkhasználatot egy Massachusetsi kórházban. A korábban meredeken növekvő esetszám az orvosok között hirtelen megfordult és radikálisan csökkenni kezdett.

Német tudósok pedig azt találták, hogy a németországi Jéna városának statisztikáit (ahol a kötelező maszkviselést hamarabb bevezették) más városokkal összehasonlítva, jelentősen lassult a járvány terjedése.

A kutatók egy másik, hasonló paraméterekkel rendelkező város adataival hasonlították össze a kötelező maszkviselést bevezető Jéna számait. (Forrás)

És sajnos ennek a szabálynak (minél több vírus ér, annaál súlyosabb lehet a fertőzés) következménye az is, hogy ezrével halnak meg egészségügyi dolgozók a fertőzésben, hiszen ők igen nagy dózisban találkoznak a vírussal.

Összefoglalás

A fenti példák mind világosan bizonyítják, hogy hétköznapi vírusterhelés mellett (azaz nem egy fertőző osztályon) a hétköznapi maszkok kiváló védelmet nyújtanak mind a fertőzés továbbadása, mind a megszerzése ellen.

Egy 2020. áprilisi kutatás szerint ha a társadalom legalább 80%-a viselne maszkot, nagyobb eredményességgel szorítaná vissza a járvány terjedését, mint egy teljes karantén, egy másik kutatóintézet modellje alapján, csak az Amerikai Egyesült Államokban egyedül 33 000 halálesetet lehetne/lehetett volna elkerülni 2020. júniusa és októbere között, ha a népesség 95%-a betartaná a kötelező maszkhordás szabályát.

Ne értsd félre a feliratot: a hangsúly az “önmagában” szón van. Ha helytelenül hordod, ha fertőzött kézzel a szemedbe nyúlsz, a maszk nem fog ÖNMAGÁBAN védelmet nyújtani. Az ebből fakadó pereskedés elkerülésére írják rá a dobozokra ezt a szöveget. (Forrás)

Természetesen a kutatólaborból a valódi életbe kilépve, a helytelen hordás és a többi óvintézkedés (távolságtartás, kézmosás stb.) elhanyagolása miatt a megfertőződés esélye ennél nagyobb lesz.

De gondolj bele, mennyire nem mindegy, hogy egy ember tíz másikat fertőz meg vagy mondjuk csak négyet! És aztán az a tíz már 100-hoz vagy az a négy csak 16-hoz juttatja tovább a betegséget…

És egyáltalán nem utolsó sorban: a kisebb belélegzett vírusmennyiséget könnyebben fogja legyűrni az immunrendszered, így ha elkapod, kevésbé fog meggyötörni. Van szükséged még további érvekre?Vissza a cikkreVissza a tartalomjegyzékre

5. De a vírus kisebb, mint a maszk anyagán a lyuk! Hogy lenne lehetséges ez?

A kérdés jogosan hangzik – nézzük meg, mi rá a tudományos válasz!

“Önmagukban repkedő vírusok nincsenek”

A vírusok önmagukban nem szabadulnak ki az ember testéből, náluk sokkal nagyobb vízből, proteinből és más szerves anyagokból álló cseppecskékhez tapadnak, azokkal repülnek át új testekre. Ezek a cseppecskék jóval nagyobbak, mint a maszk anyagának “lyukai”, ezért a maszk hatékonyan tartja őket vissza.

Ahogyan szó volt már róla, a vírus nem önmagában repül ki a szervezetből, hanem egy “űrhajóban”, azaz egy kisebb-nagyobb nyálcseppecskéhez tapadva. Úgy kell ezt elképzelned, mintha arról beszélgetnénk, hogy fel tud-e menni egy emberi lény a lépcsőn. Természetesnek tűnik a válasz, hogy igen. De ha ez az ember csak kerekesszékkel tud közlekedni – ahogyan a vírus is csak egy nagy vízcsepphez tapadva -, már lehetetlenné válik a feljutás.

Önmagukban repkedő vírusok nincsenek” – mondja Linsley Marr, a Virginia Tech professzora.

Habár maga a vírus 0,1 mikron nagyságú, az ezt tartalmazó cseppecske (még aeroszolos terjedés esetén is!) már minimum tízszer akkora, legalább 1 mikron méretű. Ahogyan fentebb már beszéltünk róla, a professzionális maszkokat viszont 0,3, illetve 0,6 mikron méretű részecskék kiszűrésére tesztelik.

Tehát ha a koronavírus valóban képes lenne is átjutni a maszk szerkezetén, az azt tartalmazó cseppecske már nem. Ráadásul a maszkok nem csak 0,3 illetve 0,6 mikron méretig hatásosak. A fizika segít elmagyarázni, miért.

A kép természetesen kamu, ezt már csak onnan is tudhatjuk, hogy 25x nagyítás mellett biztosan nem fogsz egy vírust meglátni…

Besegít a fizika

Amikor ennyire pici részecskékről beszélünk, ott már megjelenik az úgynevezett Brown-mozgás, azaz a részecske a különböző hozzá ütődő egyéb részecskék miatt nem egyenesen, hanem cikk-cakkban kezd mozogni. Egy nagyon buta példával élve: olyan lesz, mintha egy nagyon részeg ember próbálna bemenni egy kis kapun.

Mind tudjuk, hogy sok esetben a részeg ember is felakad – ugyanígy a részecske is, amely jelentős százalékban így is (a cseppecske nélkül is) megakadna az anyagban.

Az amerikaiak éppen ezért a 0,3 mikronnyi részecskék szűrésének képessége alapján osztályozzák a maszkokat. Miért? Mert – a logikával ellentétben – ezt a méretet a legnehezebb szűrni (“most penetrating particle size” – MPPS). Az ennél nagyobb részecskék úgy mozognak, ahogyan elvárnánk, és felakadnak az olyan anyagokon, amelyeknek kisebbek a “lyukai”, mint a részecskék mérete.

Az ennél kisebb méretű részecskék viszont már annyira parányiak, annyira kicsi a súlyuk, hogy nem képesek a “maguk útját járni” a levegőben, hanem a levegő molekuláival kapcsolatba lépve szabálytalan, cikázó mozgást végeznek – így kiszűrni is könyebb őket. Ez a már előbb is említett Brown-mozgás.

Tehát ne úgy képzeld ezt el, mint egy tésztaszűrőt, ahol a lyuknál nagyobb dolgok fent maradnak, a kisebbek pedig átesnek. Arról nem is beszélve, hogy -ahogy már azt fentebb említettem – a vírus önmagában nem utazik, csak vízcseppecskékhez tapadva, amik bőven a 0,3 mikronos méret fölött vannak.

Az elektrosztatikus töltés szerepe

“Ezen felül a vírusrészecskékre hat a maszk elektrosztatikus töltése is” – mondja Professor Jiaxing Huang a Northwestern Egyetem tudósa. – “Aztán a használattal ez a töltés csökkenni kezd, amivel együtt csökken a maszk védőképessége is. Ezért is fontos a maszkokat meghatározott időközönként cserélni.”

Tehát a maszk elektrosztatikus töltése is is magához vonzza ezeket a részecskéket, így azok “elektromos csapdába” kerülnek a maszk szövetében a méretüktől függetlenül.

Tehát mind a professzionális, mind a sebészi maszk a fenti három ok miatt biztosan alkalmas a koronavírus kiszűrésére, de – és ezt nem lehet eleget hangsúlyozni – nem váltják ki a távolságtartást vagy a rendszeres kézmosást.Vissza a cikkreVissza a tartalomjegyzékre

6. Milyen maszkok léteznek, mi köztük a különbség?

Biztosan hallottál már ezerféle maszkról: N95, FFP2, sebészi, orvosi, otthon készült, szénszűrős és a többi… csoda, ha elkeveredik közöttük az ember? Segítek a tájékozódásban.

Igen, ez vicc. Vagyis remélem.

Az “N-es”, az FFP és a P maszkok

Ezek rendkívül magas hatékonyságú maszkok, amelyeket az orvosok használnak a fertőző betegek közelében. Ezek célja a használó védelme a külső a fertőzés elől.

Felhelyezésük és használatuk szakértelmet igényel (például orvosok szakállra nem vehetik fel), a hétköznapi ember számára ezek az eszközök nehezen használhatók, drágák (ne feledd, hogy időnként ezeket is cserélni kell!) és feleslegesek.

Ez a szikh doktor azért vágta le a vallásukban igen fontosnak tekintett szakállát, hogy viselhessen N95-ös maszkot, és segíthessen a COVID-os betegeken. (Forrás)

Az orvosnak viszont – aki akár a teljes műszaka alatt sokkal nagyobb koncentrációban találkozik a vírussal, mint a legtöbbünk életében valaha fogéletmentő lehet.

Ezeket a maszkokat három féle szabvány szerint osztályozzák.

Az amerikai National Institute for Occupational Safety and Health minősíti az “N-es” maszkokat, az Európai Szabványügyi bizottság 149:2001 szabványa az “FFP”-maszkokat és a EN 143 standard a P1/P2/P3 maszkokat.

SzabványjelölésElvárt szűrőképesség*
FFP1 & P1Legalább 80%
FFP2 & P2Legalább 94%
N95Legalább 95%
N99 & FFP3Legalább 99%
P3Legalább 99.95%
N100Legalább 99.97%

*(az amerikai szabvány esetén a 0,3 mikron méretű, az európai szabvány esetén a 0.6 mikron méretű részecskék hány %-t szűri ki)
(Forrás)

Az amerikai jelölésben további faktor még az olajállóság is.

N – nem olajálló
R – rövid ideig olajálló
P – teljesen olajbiztos

Tehát a híres “N95”-ös maszk eredeti jelentése: nem olajálló maszk, ami 95 százalékos hatékonysággal működik.

(A kép forrása)

A szűrőképesség persze csak arra a levegőre vonatkozik, amelyet a maszkon keresztül lélegzünk be. Rengeteg múlik magán a maszk fizikai kialakításán és használatán, hogy mekkora lesz az úgynevezett “alászívás” mértéke, azaz mennyi levegő jut be a környezetből a maszk oldalain – ezért szükséges tréning a professzinális maszkok helyes viseléséhez.

Az jelölés (FFP, azaz Filtering Facepiece Particulare) maximalizálja az elfogadható alászívás mértékét is:

FFP1 – min. 80%-os hatásfok (22% alászívás)
FFP2 – min. 94%-os hatásfok (8% alászívás)
FFP3 – min. 99%-os hatásfok (5% alászívás)

Hacsak te magad nem vagy beteg, nem ápolsz beteget vagy orvos másként nem rendeli, ezeket a maszkokat nem szükséges használnod. A légzés is nehezebb bennük, kényelmetlenek is, feleslegesek is – és csökkentik a valóban rászorulók számára elérhető készleteket!

A sebész(et)i maszkok

Ezek olyan – általában kék vagy zöld színű – gyakran papírból és műanyagból készült maszkok, amelyek rövid ideig használatosak, gyakran kell őket cserélni és elsősorban a környezeted védelmét szolgálják. Azért hívjuk sebészi maszknak, mert ilyet hordanak a sebészek is a műtét közben, hogy ők ne adjanak át fertőzést a betegnek.

A sebész(et)i maszk (A kép forrása)

Egyébként gondolj csak bele: ha szerinted a sebészi maszk nem hatásos – te szeretnéd, hogy az orvosod maszk nélkül operáljon meg?

A sebészi maszkokat eredetileg nem arra tervezték, hogy a viselőjét védjék meg, hanem arra, hogy a viselője ne adja tovább – akár tünetmentes, de fertőző – betegségét. Erre ezek a maszkok minden (többek között e cikkben is felsorolt) forrás és tudományos kísérlet szerint tökéletesen alkalmasak is.

A másik oldalon pedig igaz ugyan, hogy a viselőjük számára a sebészi maszkok bár kisebb védelmet nyújtanak, mint a teljesen záró, fent említett társaik – de a hétköznapi ember nem is találkozik olyan vírusmennyiséggel, mint egy orvos a COVID-osztályon!

Kutatás bizonyította, hogy a hétköznapi használat során (sőt, bizonyos körülmények között még a kórházban is) a sebészi maszk egyaránt és ugyanolyan szintű védelmet nyújt – éppen ezért is lenne fontos, hogy ne vásároljuk fel az egészségügy elől a védőfelszerelést.

Rajtuk a legmagasabb szintű maszk kéne, hogy legyen – kínai orvosok teljes védőfelszerelésben. (Forrás)

Hogyan lehetséges, hogy elég a sebészi maszk, ha ennyivel rosszabb hatásfokkal működik belélegzéskor? Gondolkodjunk együtt!

Kicsit suta a példa, de olyan ez, mint az órák vízállóságának az esete. A legtöbbünknek elég, ha cseppálló az óránk, hiszen legfeljebb esőben vagy egy kézmosás során kerül rá víz – pont mint ahogyan legtöbben csak ritkán találkozunk koronavírus-hordozóval. Hiába cseppálló az óra, azért igyekszünk nem kitenni a károsodás lehetőségének, tudatosan oda is figyelünk, hogy ne kerüljön vízzel kapcsolatba.

Forrás: Wikipédia

De vannak azok, akik búvárkodni járnak. Nekik már sokkal komolyabb felszerelésre lesz szükségük, ami mondjuk 30 méteres vízoszlop nyomásával is megbírkózik. Példánkban ők a hétköznapi orvosok.

És vannak a mélytengeri búvárok, akiknek a lehető legjobb és “legdurvább” védelemre van szükségük – azoknak, akik konkrétan koronavírusos betegeket gyógyítanak.

Nyilván egy mélytengeri búváróra és a te cseppálló karórád nem tudja ugyanazt a védelmet nyújtani – de a te számodra a hétköznapi életben a cseppálló pont ugyanannyira felel meg, mint a 300 méterig vízálló.

Viszont vigyáznunk kell, hogy felvásárolva a professzionális eszközöket az orvosok miattunk ne kerüljenek veszélybe!

A házi készítésű és a textil maszkok

Ha egy sebészorvos egy olyan maszkkal az arcán jelenne meg a műtőben, amit még reggel hajtogatott a törülközőjéből, azonnal kirúgnák – és ez jól is van így. Egy kórházban szükséges, hogy pontosan bemért, steril eszközöket használjanak.

De arra, hogy leugorj a boltba vagy utazz a tömegközlekedésen egy jóval egyszerűbb textil maszk is elég lehet.

A textil maszkok nem rendelkeznek szénszűrővel, baktériumszűrővel, a hatékonyságuk az anyag vékonyságával együtt csökken. Ezeket vásárolni is lehet, de te is készíthetsz magadnak otthon, például az alábbi videó alapján:

Fontos, hogy ezeket a maszkokat mosni kell, máskülönben vírusok és baktériumok halmozódhatnak fel bennük – de nem, nem fogod magadat vissza- és megfertőzni, ha rendszeresen tisztítod őket!

Ha egy nylon harisnyadarabbal az arcunkhoz szorítjuk a házi készítésű maszkot, nagyban csökkenthetjük az alászívás mértékét, így sokkal biztonságosabbá válik az. (Bal oldalt egy hagyományosan viselt házi maszk, jobb oldalt egy nylonnal kiegészített. A középen kilógó cső a teszthez kellett csak.) (Forrás)

Mennyire hatékonyak az otthon készült maszkok? A vírus továbbterjedésének megakadályozása terén – ami az elsődleges célunk – mindenképpen kíválóan teljesítenek, hiszen nem hagyják, hogy a velünk szemben állótól “telibe” kapjuk a vírusfelhőt.

Ami a belélegzést illeti, ez hatalmas mértékben múlik a használt anyagok vastagságán, minőségén, azon, hogy mennyire illeszkedik a maszk… A bostoni Northeastern Egyetem kutatói olyan házilag készült maszkot is találtak, amellyel elérték az N95-ös professzionális maszk védőhatásának 96%-át (a leggyengébb eredmény 38% volt).

Összességében elmondható, hogy a több rétegű, helyesen hordott textil maszkok igen jó eredménnyel működnek, ingyen, otthon is elkészíthetők, moshatók, viszonylag kényelmesen hordhatók és némelyik még jól is néz ki – az átlagfelhasználónak ezeket a maszkokat ajánlják elsősorban.

Az arcpajzs

Régebben ilyeneket azok az orvosok viseltek, akik valamilyen véres beavatkozást készültek végrehajtani, hogy megóvja őket a rájuk fröccsenő nedvektől. Ezek – értelemszerűen – nem szűrik meg se a ki- se a belélegzett levegőt, viszont megállítják a felénk és felőlünk szálló cseppeket.

A kép készítője azt szerette volna bizonyítani, hogy a maszk hordása nem hatásos – de tudtán kívül pont az ellenkezőjét bizonyította. Ha nem lenne maszk a fiatalemberen, szerinted látnál bármi mást, mint fehér füstöt, amint éppen az arcodba fújja azt?

Illetve ez nem teljesen igaz: azokat a cseppeket állítják meg, amelyek egyenesen szemből érkeznek, amint izraeli kutatók 30 centivel fentebbről vagy oldalról próbálták a tesztet, már 45%-ot csökkent a hatásossága.

A semminél természetesen ez is jobb, de érdemes meggondolni, hogy a svájci hatóságok egy graubündeni hotelben történt fertőzések óta nem ajánlják az arcpajzsot egyedüli védelemként. Ott ugyanis minden fertőzött arcpajzsot és minden nem-fertőzött maszkot viselt

A szelepes maszkok

Azok a maszkok, amelyeken légzéskönnyítő szelep van, kifelé sokkal rosszabb védelmet nyújtanak, hiszen a fertőző levegő szabadon áramlik kifelé a szelepükön.

Ha szükséges N95-ös maszkot hordanod, és a tiéden szelep van, ragaszd be a szelepet! A szelepes maszkok kifelé nem szűrik meg a vírusokat! (Forrás)

Ez elsősorban akkor fontos, ha te magad beteg vagy és N95-ös maszk hordására vagy kötelezve – de a tünetmentes hordozásról már korábban leírtak miatt általános használatra sem a legszerencsésebbek.

7. Milyen maszkot válasszak?

“A legfontosabb, hogy olyat, amit képes leszel folyamatosan, viszonylag kényelmesen hordani” – tanácsolja Peter Chin-Hong, fertőző betegség-specialista.
“Az N95-ös és más professzionális maszkokra csak az orvosoknak van szükségük, nekik is csak a legkitettebb körülmények között. Általánosságban az orvosi maszkok jobban védenek, mint textil maszkok, és sokan kényelmesebbnek tartják a viselésüket is.”

De bármilyen maszk, ami fedi a szájat és az orrot, csökkenti a fertőzés kockázatát.

A cél a kockázat csökkentése, nem pedig a teljes megszüntetése. Senki sem azért szedi a magasvérnyomás-gyógyszerét, mert az 100-ból 100 esetben előzi meg a szívrohamot, hanem azért szedjük, hogy csökkentsük a kockázatát.”

Ashley Lawrence maszk-dizájnja siketek és nagyothallók számára – az átlátszó rész egy fólia

A maszkviselés elsődleges célja tehát: csökkenteni a kockázatot. Mint fentebb számos példát láttunk rá, sok esetben az egyszerű, hétköznapi maszkok is képesek voltak megvédeni viselőjüket rendkívül veszélyes helyzetekben (átfertőzött hotelekben, kávézókban). De ha az ebben a kutatásban a legrosszabbul teljesítő, lazán viselt házi készítés maszkot nézzük is, amely még mindig közel 40 százalékát “tudja” egy professzionális maszk védőképességének,

így a maszkviselés jelentősége óriási.

Csak gondolj bele: ha nem is tökéletes a védelem, amit nyújtanak, óriási a különbség, hogy tízből tíz embert vagy mondjuk csak négyet fertőzöl meg. Ha a megfertőzött tíz ember tíznek adja át szintén (mert senki sem hord maszkot), az már száz eset. Ha ők ugyanígy tíznek adják át, az ezer. Ezzel szemben, ha a maszk akár csak csökkenti a terjedés sebességét (a négy fertőzött négynek adja át, aki másik négynek) ezer helyett a szám mindössze 64.

8. Tényleg lehet valaki tünetmentesen is fertőző?

A válasz egyértelműen: igen. A kérdés az, hogy mennyire.

Sajnos az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy korábbi közleményében azt állította, “a tünetmentes személyek jóval kisebb valószínűséggel adják tovább a vírust.”

Miért írom, hogy sajnos? Mert az alig egy héttel későbbi közleményükben ők maguk ismerték el, hogy hibáztak. Maria Van Kerkhove-nak, a WHO technikai vezetőjének hosszan kellett szabadkoznia és magyaráznia, miért adtak ki egy olyan közleményt, amelyet aztán a tudományos és orvosi világ nagy felháborodása kísért.

Először is: nem volt egyértelműen meghatározott, ki számít tünetmentes hordozónak és ki nem.

“A WHO szakértője visszavonta, hogy ritka lenne a tünetmentes fertőzés a koronavírus esetében” (Index, A képen: Maria Van Kerkhove / AFP

A “tünetmentesnek” nevezett betegek három csoportra oszthatók, de a három csoportot egy kalap alá szokták venni a közbeszédben, pedig nagyon is van különbség köztük!

  1. Azok, akiknek soha nem lesz tünete (asymptomatic)
  2. Azok, akik már betegek, már fertőzők, de a tüneteik még nem alakultak ki (presymptomatic)
  3. Azok, akinek csak nagyon enyhe tünetei vannak, magukat nem is feltétlen mondanák betegnek (paucisymptomatic)

Mennyire lehet gyakori a tünetmentes továbbfertőzés?

Liam Smeeth, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora a WHO közleményére reagálva az alábbit mondta:

“Nagyon meglepett a WHO eredeti közleménye. Nem láttam tudományos adatokat, amelyek alátámasztanák az igazságát. Bár tudományos értelemben nagy a bizonytalanság, de a jelenleg elfogadott vélemény szerint a fertőzések 30-50%-a tünetmentes (asymptomatic és presymtomatic) betegek révén történik.”

Liam Smeeth professzor szavait alátámasztani látszik egy olaszországi kutatás is, amelyben Vó karanténba zárt városkájának adatait elemezték, és azt találták, hogy a fertőzések 42,5%-a volt tünetmentes – és fertőző.

Babak Javid professzor

A fenti forrás idézi Babak Javid professzort is, aki a pekingi Tsinghua Orvosi Egyetem szakértőjét és a Camebridge-i Egyetem fertőző betegség-tanácsadója:

“Valóban, a tüneteket sohasem produkáló (asymptomatic) betegek ritkán fertőznek. Viszont több kutatás is azt találta, hogy a saját magukat betegnek nem érző betegek (paucisymptomatic) továbbadják a vírust, illetve a tüneteket még nem mutató betegek (presymptomatic) kifejezetten gyakran fertőztek a tünetek megjelenése előtti napon.”Vissza a cikkreVissza a tartalomjegyzékre

9. De nem kapok levegőt a maszkban!

Való igaz, hogy a maszkhordás okozhat kellemetlen tüneteket, csökkentheti a vér oxigénszintjét – de csak akkor, amikor egy orvos az N95-ös professzionális maszkot 8-10 órán keresztül gyakorlatilag szünet nélkül hordja.

Erre vannak források. Azonban a hétköznapi használatra ajánlott sebészi és textil maszkok semmilyen gondot nem okoznak viselőjük számára. És nincsen semmilyen tudományos magyarázat, ami ennek az ellenkezőjét állítaná.

Sőt, az angliai Bradford Royal Infirmary orvosa, Tom Lawton, kísérlettel cáfolta, hogy a hétköznapi használatú maszkok oxigénhiányt okozhatnának: 35,4 kilométert futott le egy sebészi maszkban, ami alatt folyamatosan mérték a véroxigén szintjét, ami végig a normális tartományban mozgott.

Egy dublini orvos, Dr. Maitiu O Tuathail, hat maszkot vett egymásra, hogy bebizonyítsa, a maszkhordás nem csökkenti a véroxigén-szintet.

Már csak azért sem, mert ezek a maszkok nem teljesen zárnak, nem hordjuk őket olyan szigorral, mint a fertőző osztályon dolgozó orvosok.

Nem túl tudományos, de azért megjegyzem, ha már korábban a vírus mérete kapcsán felmerült: a szén-dioxid molekulák iszonyú picik, 300-szor kisebbek, mint maga a koronavírus és ezerszer kisebbek, mint a maszk rácsai. Könnyűszerrel jutnak át a maszk szövetén!

Ha mégis ilyen problémád van, annak három oka – és megoldása – lehet:

  1. Nem megfelelő maszkot hordasz: az N95-ös és más professzionális maszkok valóban kényelmetlenek lehetnek – de ezeket kizárólag az egészségügyben dolgozók számára ajánlják. Cseréld egyszerű sebészi vagy textil maszkra!
  2. Valóban van valamilyen nagyon súlyos tüdőproblémád, (olyan szintű, ami miatt például mesterségesen oxigént kéne kapnod) és ez reálisan, orvosilag indokoltan teszi lehetetlenné a maszkhordást.
  3. A fulladásod nem fizikai, hanem “gondolati” természetű. Azaz attól a gondolattól, hogy valami blokkolja a lélegzésedet, fulladni kezdesz. Ha ez így van, hozzászoktatással és a probléma lelki gyökerének feltárásával tudsz javítani a helyzeten.

10. Miért nem tették akkor hamarabb kötelezővé a maszkot a világban?

Mindenek előtt meg kell értenünk, hogy a COVID-19 egy nagyon új dolog, azért is kapta a “tizenkilences nevet”, mert 2019-ben, Kínában fedezték fel először.

Maguk a koronavírusok már az 1960-as évek óta ismertek, a koronavírus elnevezést nem konkrétan a most járványt okozó vírusra, hanem minden olyan vírusra alkalmazzák, amelynek koronára emlékeztető, felszíni kitüremkedései vannak.

A SARS-CoV-2, köznapi nevén a “koronavírus” igazából csak egy a sok koronavírus közül. A legtöbbjük csak állatokat támad meg, ez is egy denevérről ugrott át az emberre.

A “mi” vírusunk hivatalos neve ezért SARS-CoV-2, nem pedig “koronavírus”, de a köznyelvben ma a kettő ugyanazt jelenti. A COVID-19 pedig a SARS-CoV-2 által okozott betegség neve.

Más okok mellett ez, a vírus “újdonsága” magyarázza meg, hogy miért változtak az ajánlások a tavaszi hónapok során: nem csak, hogy azt nem tudtuk, mit kéne tennünk, de azt sem, mivel állunk egyáltalán szemben.

Eleinte nem lehetett tudni, például hogy a tünetmentes betegek is képesek-e fertőzni (a válasz: igen, a betegek 30-50%-a tünetmentes és fertőző),

hogy mennyire gyorsan terjed a vírus (gondolj bele, egészen 2020. máricus 11-ig halogatták, hogy egyáltalán világjárványnak merjék nevezni a COVID-19-et!)

vagy hogy aki egyszer elkapta, elkaphatja-e újra (sajnos úgy tűnik, nem tart örökké a szerzett immunitás, ahogyan azt ez a tanulmány is boncolgatja és ez az eset is sugallja).

Ezért minden kormánya, sőt maga az Egészségügyi Világszervezet (a WHO) is, lekövetni volt csak képes az eseményeket jobb-rosszabb hatásfokkal, és az új eredmények tükrében hoztak új döntéseket.

Például amikor azt mondták, hogy a sebészi maszk nem véd meg a fertőződéstől, annak nem csak az volt az oka, hogy akkor még nem ismerték a mára már elérhető kutatások eredményeit (igen jó hatásfokkal segít a védekezésben!), nem csak, hogy akkoriban még nem gondoltak a tünetmentes hordozók elszigetelésére (azért hordunk maszkot, hogy egymást védjük!), de

attól is féltek, hogy ha a maszkhordást kötelezővé teszik jelentős raktárkészletek nélkül, pánik tör ki, az emberek pedig felvásárolnak minden maszkot az orvosok elől. Ami aztán meg is történt.

Csakhogy a helyzet változott, a de a közérthető és átfogó tájékoztatás elmaradt. Ezért keringenek máig idejétmúlt információk és nőnek ki belőlük vadabbnál vadabb elméletek a világban.

11. A maszk önmagában nem elég – a maszkhordás veszélyei

Minden valamire való fórumon minden egyes alkalommal hangsúlyozzák, hogy a maszkviselés önmagában nem elégséges a sikeres védekezéshez.

Mivel a maszk nem tünteti el a levegővel szállított fertőző részecskéket, csak radikálisan csökkenti a távolságot, amit megtenni képesek, a távolságtartás nem lett kevésbé fontos, mint eddig.

Egy nem túl tudományos, de jól alkalmazható mérték erre: ha érzed a másik illatát, már túl közel vagy.

A maszk jelenléte pszichológiailag két reakciót erősíthet meg bennünk: vagy a jelenlétével folyamatosan emlékeztet minket, így segít, hogy a többi fontos védekezési szabályt is betartsuk (távolságtartás, kézmosás, stb.) vagy a biztonság hamis illúzióját keltheti azokban, akik azt gondolják, a maszk hordásával már mindent meg is tettek.

Ez azonban nem a maszk, hanem a nem-tudatos maszkhordás hibája.

Az sem mindegy hogyan és mennyi ideig mosunk kezet. Jó tanács: úgy moss kezet, mintha csípős paprikátval dolgoztál volna és most be akarnád tenni a kontaktlencsédet! (A kép forrása)

Sokakban felmerül az önvisszafertőzés veszélye, de ez ellen szabályszerű maszkhasználattal (az egyszer használatos maszkok cseréjével, a mosható maszkok rendszeres tisztításával) könnyen védekezhetünk.

Ezen felül mivel a vírus életben marad fémen és műanyagon akár 3 napig is, papíron 24, rézen 4 órán keresztül, a rendszeres – és tudatos! – kézmosás elengedhetetlen feltétele a járvány megfékezésének.

12. Mikor hordd a maszkot – és minek, ha úgysincs sok beteg?

Erre az autós példa a válasz: hiába alacsony az esélye annak, hogy balesetet szenvedsz vezetés közben, az a felelős magatartás, ha mindent meg is teszel a baj elkerülése érdekében.

Természetesen csak akkor van értelme a maszkot felvenni, ha emberek között vagy, ahol nem tudsz állandóan másfél-két méter távolságot tartani. Akkor viszont tedd fel!

Mert bizonyított tény, hogy vannak Magyarországon is fertőző emberek (akiknek jó része nem is tudja, hogy az), tehát vannak buszok, boltok, focimeccsek, ahol valakik találkoznak velük.

Az nagyon jó lenne, ha ezek a fertőzött és a fertőzöttekkel éppen találkozó emberek hordanának maszkot, ugye? De hogyan várhatjuk el tőlük – akik magukról sem tudják, hogy fertőzőek -, hogy viseljék a maszkot, ha nem mindenkitől várjuk el? Ha mindenkitől elvárjuk, mi magunk miért is lennénk kivételek?

Azzal tudjuk egymást megvédeni, ha MIND hordjuk a maszkot, amikor másokkal találkozunk attól függetlenül, hogy betegnek érezzük-e magunkat. Így tudunk falat húzni a társadalom és a betegség közé.

Nem (csak) magunkat, hanem egymást védve meg.

13. “Nem bízom a kormányokban… Átvernek minket!”

Őszintén szólva abszolút megértem a vírustagadókat (Jézusom, micsoda szó…) és a maszkelleneseket, mégha egyet nem is értek velük. Sokan érzik (joggal), hogy egy átverés áldozatai.

Hiszen mind látjuk a videót, amin a kisembert megbünteti a rendőr, miközben rajta sincsen maszk.

A kép illusztráció (Fotó: MTI / Rosta Tibor)

A tisztavatáson nem viselnek maszkot. A focimeccsek ugye “vírusmentesek”… meg a koncerten “ültetve nem fertőz, állva fertőz” – szabályozás…

Meg a templomban a kormánytagokon nincsen maszk. Meg Müller Cecília maszk nélkül veszi át a kitüntetést – de az angol miniszterelnök tanácsadója, a Brexit szülőatyja, Dominic Cummings is megtöri a korlátozásokat, Putyinon se látni maszkot, Trumpról meg aztán nem is beszélve.

Jogosan érzik magukat az emberek átverve, mert csak a hülye nem látja, hogy itt valami hibádzik. Nem konzekvens a dolog.

Csak sokan azt nem értik meg, hogy rossz helyen keresik a hibát: nem a szabályozás, hanem a hozzáállás a hibás.

Az angliai Habony Árpád, azaz Dominic Cummings, óriási botrány közepén találta magát, amikor kiderült, hogy megszegte a járványelőírásokat. Mivel nem mondott le és nem is távolították el kormányközeli pozíciójából, az ő rossz példája konkrét közegészségügyi kárt és veszélyt okozott, ami a Cummings-hatás nevet kapta: az emberek elkezdték kevésbé betartani a szabályokat “ha neki szabad, nekem is szabad”-alapon. (Forrás)

Az “amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek”-elv a hibás. A nagyképűség, az arrogancia, a “rám nem vonatkoznak a szabályok” a hibás.

Nem csak a maszk és a vírus esetében, hanem minden nap.

Megannyi vezetőből hiányzik az egyik legfőbb vezetői erény – a példamutatás. Amikor te nem csak elvárod mástól, hanem még jobban is csinálod, mint bárki más.

Amikor – ha már előírtad – te még jobban hordod a maszkot, te még kevésbé utazol, te még kevésbé fogsz kezet, mint bárki más.

Szóval abszolút megértem, hogy sokak szerint át vagyunk verve. Mert tényleg át vagyunk. Elég ránézni a másfél milliárdos Kínai hivatalos fertőzési adataira, és máris azt érzi az ember, valami nem stimmel…

Nehéz elhinni, hogy Kína vezetői nem hazudnak a számokról, amikor közel másfél milliárd lakója között hónapok óta kevesebb az új megbetegedés, mint például Magyarországon vagy népességarányosan százszor (!) többen betegedtek volna meg Izlandon, mint Kínában… (Forrás: Google statisztika)

A felderített fertőzések számát is könnyen lehet manipulálni egyszerűen csak azzal, ha nem tesztelnek vagy el lehet terelni a figyelmet egy politikai problémáról azzal, ha hirtelen sokat kezdenek tesztelni. Ez mind logikus és igaz.

De vigyázz: attól még, hogy ők visszaélnek a helyzettel, attól még, hogy ők nagyképűek és arrogánsak, a vírus közöttünk van. Attól még, hogy ők rossz példát mutatnak, ha nem figyelsz oda, az ostor a végén rajtad csattanhat.

Arra bíztatlak, hogy kísérd figyelemmel a politikusok nyilatkozatait és tetteit – és a megfelelő fórumokon követeld is majd, hogy adjanak számot miattuk! De ne ess abba a hibába, hogy politikai kérdést csinálsz magából a védekezésből, mert ez ennél sokkal-sokkal fontosabb, veszélyesebb és komolyabb.

Tedd meg a szükséges óvintézkedéseket! Az, hogy a rendeletek megalkotóival szimpatizálsz-e, és hogy teszel-e magadért és a környezetedért, két külön dolog.

A nép Fehéroroszországban is magát védte meg, a távolságtartást, az ottonról való munkát magának alulról megszerve, amikor a vezetője hülyeségeket beszélt a koronavírusról…

14. Elég-e az immunrendszerünket erősíteni a maszkviselés helyett?

Véletlenül sem szeretném lebecsülni az immunredszer-erősítés fontosságát, mert tény és való: a legfontosabb védelmi berendezésünk a testünkön belül helyezkedik el.

A D-vitamin szedését például a Semmelweis Egyetem oldala és a Medicalonline szakcikkei is javasolják és már kutatás is alátámasztja jótékony hatását.

Az erősebb immunrendszer valóban kisebb kockázatot jelent – a komoly tüneteket illetően.

De ettől még elkapni ugyanúgy el fogod a vírust és vírushordozóként megfertőzhetsz gyengébb immunrendszerű embereket, akik akár bele is halhatnak a betegségbe.

A járvány elleni védekezés nem csak rólad, az önvédelemről szól! Egymás, a veszélyeztetettek védelméről is ugyanannyira, ha nem jobban!

Éppen ezért az immunerősítés akármennyire is hasznos és pozitív módja a védekezésnek, önmagában bizonyosan nem elégséges!

15. Honnan tudhatom, melyik forrás hiteles és mi kamu?

Sajnos önmagában az, ha valakinek “doktor” van a neve előtt, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is lehet bízni a szavában.

Hogy mást ne mondjak, itt egy videó, amelyben Dr. Ted Noel aneszteziológus mond olyanokat, aki a videó leírása szerint állítólag 36 év (!)szakmai tapasztalattal bír, amiért egy jobb érzésű orvosi kamarának illene bevonnia az engedélyét.

Dr. Noel azzal kívánja bemutatni, hogy a maszkok hatástalanok a vírus terjedésének megállításában, hogy megmutatja, miként száll a füst az elektromos cigarettájából. Azt állítja, a füst (pontosabban gőz) aeroszolja ugyanakkorák, mint a vírus, sőt nagyobbak.

Amivel kapcsolatban vagy kellemetlen ismerethiányról tesz tanubizonyságot, vagy szándékosan hazudik, mert – mint arról fentebb már hosszan beszéltünk – egyrészt a vírus nálánál tízszer nagyobb vízcseppekhez tapadva repül ki a tüdőből, másrészt a vapóból kiáramló részecskék 10-900 nanométer közöttiek, általában az 50-200 nanométer közötti tartományban mozognak, tehát

5-20-szor kisebbek, mint a kiszűrendő elemek.

Másrészt úgy tűnik, ő maga – 36 éves állítólagos tapasztalattal a háta mögött és egy “Dr” taggal a neve előtt – nem érti, hogy a szemléltetése pontosan a maszk hatásosságát bizonyítja:

azt, hogy azok a cseppecskék, amelyek egyéb körülmények között métereket utaznának a levegőben, így körülötte maradnak, majd leesnek a földre. Tehát a szemléltetés során pontosan az történik, ami elvárható – ellenben úgy tűnik, ő maga nem érti, vagy nem akarja megérteni, mi lenne a maszkviselés értelme.

Némi utánajárás után aztán kiderül, hogy Dr. Noel egyébként azzal vált először híressé, amikor Hillary Clinton gyorsan romló egészségéről és valószínűsíthető Parkinson-kórjáról beszélt videóiban, amelyek “valószínűleg sok szavazatba kerültek Clinton számára” az ezzel dicsekedő forrás szerint.

Ez része volt a választás előtti lejáratókampánynak, és a Reuters tényellenőrzése szerint teljesen alaptalan volt.

Fontos, hogy ha valaki az egész tudományos- és orvosszakmával szembe álló tanokat hirdet, alaposan nézzünk utána a hivatkozásainak és nem kevésbé a motivációinak…

Vigyázz, nem Dr. Noel az egyetlen…

Őszintén bevallom, a cikk megírásának első fázisában én magam is elkezdtem hajlani arra, hogy a maszkhordás felesleges. Egyszerűen azért, mert az első pár cikk, amit találtam, meglehetősen meggyőzően állította ezt.

Csak aztán elkezdtem mélyebbre ásni. Elkezdtem utánaolvasni a cikkek hivatkozásainak is, és kezdtek kiesni a szekrényből a csontvázak…

Itt van például ez a cikk, ami azt állítja, “Több, mint egy tucat hiteles orvosi kutatást sorol fel a maszkhasználat ellen”. És valóban, ott vannak a tanulmányok, linkelve, olvashatóan…

More Than a Dozen Credible Medical Studies Prove Face Masks Do Not Work Even In Hospitals!

https://visionlaunch.com/more-than-a-dozen-credible-medical-studies-prove-face-masks-do-not-work-even-in-hospitals/embed/

Két gyanús dolgot találtam először. Az egyik, hogy a szerző híres összeesküvés-elmélet szerző, aki 2010-ben 200 millió forintnyi kártérítést követelt a szomszédjától, mert az kérésére nem kapcsolta ki a telefonját és egyéb elektromos berendezéseit, miközben azok Firstenberg szerint az elektromágneses terükkel nem hagyták őt aludni éjszaka, és roncsolták az egészségét

Másrészt, hogy egy 26 éves kínai férfi halálára hivatkozott, akinek pár kilométer futás után állítólag a maszk miatt esett össze a tüdeje – a forrás pedig nem más volt, mint Anglia “Blikkje”, a Mirror pletykalap.

Egy másik hasonló kaliberű újság, a Dailymail már azt is hozzátette, hogy Zhang előtte mindössze két héttel kezdett futni és egyetlen hét után már megduplázta (!) a kitűzött futótávot, emellett alkatilag is hajlamos volt pneumotoraxra. De vajon milyen maszkot hordott Zhang?

Mert bár mindhárom cikk írja, hogy Kína betiltotta a maszkok használatát a gyermekek testnevelés óráin is hasonló balesetek miatt, én csak nem értettem meg, hogyan lehet ez, ha a hétköznapi maszk nem csökkenti a véroxigénszintet… és meg is találtam a választ: az N95-ös, koronavírus-osztályra való maszkokat tiltották be a kínai testnevelés órákon – és ha tippelnem kéne, Zhang is nagy valószínűséggel ilyet hordott futás közben.

Lehet, hogy nem kéne testedzéshez teljesen záró maszkot viselni? Lehet. Erre találták ki a józan paraszti eszet. (A kép forrása)

Ekkor kezdtem jobban utánanézni a kutatásoknak is.

És arra kellett rájönnöm, hogy vagy szándékosan vagy ostobaságból, de olyan kutatásokat próbált meg érvként beállítani, amelyeknek valójában nem volt közük a témához.

Például Laslett és Sabin 1989-es kutatásából annyit emelt ki, hogy “sem maszkkal, sem maszk nélkül végzett műtétek után nem találtak fertőzést az operált betegekben”. Amíg a kutatásnak már rögtön az első mondata ez: “Habár a szívkatéterezések során a fertőzések nagyon ritkák, mégis általános a maszkok és műtősapkák használata.” És innentől arról szól a kutatás, hogy ennél a típusú kezelésnél szükséges-e a maszk használata.

Más esetekben egy steril műtéti környezetben vizsgálták, hogy van-e szükség maszkhasználatra – ezt vetette össze egy világjárvánnyal, ahol millió fertőző ember jár az utcákon…

Mit tanít számunkra ez a cikk?

Azt, hogy mielőtt egy szenzációs(nak hangzó) hírnek bedőlünk, először forráskritikát kell alkalmaznunk. Meg kell vizsgálnunk a szerző, a közlő lap, és az adatok hihetőségét.

A konteó jelentése: összeesküvés elmélet.

És vennünk kell a fáradtságot, hogy leellenőrizzük az állítások forrásait, mielőtt bedőlünk nekik.

Aztán fel kell magunknak tennünk három kérdést:

  1. Mennyire tűnik valószínűnek az állítás a gyakorlatban?

    Például mennyire tűnik életszerűnek, hogy egy 26 éves kínai férfi tüdeje összeomlik kizárólag egy sebészi maszk használata miatt? Mennyire tűnik valószínűnek ez annak a fényében, hogy Tom Lawton 35,4 kilométert futott le egy sebészi maszkban, ami alatt folyamatosan mérték a véroxigén szintjét, ami végig a normális tartományban mozgott? Nem lehet, hogy itt valami hiba van?

    Vagy mennyire valószínű, hogy az összes orvos a világon ostoba, megvezetett hülye legyen, aki feleslegesen vesz maszkot?
  2. Vannak-e más, hihető, elismert szakértők, akik ugyanazon a véleményen vannak, mint a cikk szerzője?
    Minden kísérlet elfogadásának egyik legfontosabb feltétele a megismételhetőség. Más kutatók, kutatócsoportok is jutottak ugyanarra a következtetésre, mint a szerző? Ha igen, ők mennyire szavahihetőek?
  3. Mit mond a józan ész?
    Te például inkább szeretnéd, ha a gyerekedet maszkban vagy maszk nélkül műtené az orvos? Ha a maszkot választanád, az sok kérdést felvethet a mi kérdésünkben is…

Összegzés

Rengeteg felelőtlen kattintásvadász újságíró, feltünési viszketegségben szenvedő influenszer és pénzéhes sarlatán kiáltja bele állításait a világba. Fontos, hogy ha valami nagyon izgalmasnak, különlegesnek, meglepően különutasnak tűnik, képesek legyünk legyőzni a ránk támadó vágyat, hogy egyből higgyünk benne, és először végiggondoljuk a fentieket.

Szó szerint életeket menthetünk vele.

16. Mit hoz a jövő? Meddig kell még maszkot hordanunk?

Erre a kérdésre válaszolni hályogkovácslás volna a javából, de azért néhány dolgot sejthetünk. Egyrészt, hogy a vírus nem fog soha eltűnni, már örökre velünk marad – de valószínűleg gyengülni fog.

Ennek az az egyszerű, logikailag is belátható tény az alapja, hogy a súlyosabb betegséget okozó vírustörzsek kevésbé fognak tudni terjedni – hiszen jobban ledöntik a lábukról a hordozóikat, akik ezért kevesebb emberrel tudnak találkozni, kevesebb embernek tudják tovább adni azt, míg az enyhébb törzsek, tovább fertőzhetnek, így gyakoribbá válnak majd.

De a maszkok is velünk maradnak majd, és igen, innentől elvárt lesz, hogy ha betegnek érzed magad, felvedd, ha emberek közé mész. Miért ne lehetne egy influeznaszezon ártalmait is csökkenteni egyszerű egymásra való odafigyeléssel?

Velünk maradnak a kuruzslók, a sarlatánok, és a hiszékenység vámszedői is, de talán most sokan megtanulják majd, hogy a tudomány elvetésének súlyos ára van, amit előbb vagy utóbb, de valamikor mindenképpen meg kell fizetnünk.

Talán ez a legnagyobb tanulsága is az egésznek: meg kell tanulnunk biztos forrásokból tájékozódni és egymásra odafigyelni.

Hatalmas előrelépés lenne, nem igaz?

2022. októberében - elhagyom a Facebookot és nem fogsz többet értesítéseket kapni tőlem.

Ha szeretnéd továbbra is olvasni az írásaimat, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre IDE KATTINTVA!

 

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani másokkal is!

agoston-laszlo4
agoston-laszlo4
Scroll to Top