– Te, figyelj már! Játsszunk nagyban!
A feleségem érdeklődően pillantott fel a lapjaiból.
– Mire gondolsz?
– Hát… legyen tét!
– Tét? Mit tudunk mi nyerni egymástól?
Mióta a négy fal közé kényszerültünk és utolért bennünket a másfeledik gyermekkor az UNO lett a legújabb szenvedélyünk. Minden este, munka után, és néha napközben, a munka szünetében is ádáz kártyacsatákat vívunk a feleségemmel. Életre – halálra.
– A vesztes mosogat!
– Laci… nem adom át neked a mosogatást, tudod, hogy ez nekem egy meditáció…
– Akkor játsszunk címekben! Mint a bokszolók!
Így is lett. Az első este én nyertem. Én lettem a Bristoli Zsugakirály. Második este ő lett a Magasságos Unohercegnő.
De a harmadik este úgy éreztem, ez még mindig kevés…
– Mit szólnál, ha megfordítanánk?
– Hogy érted?
– Játsszunk azért, hogy ne kelljen valamit csinálnunk.
… és így született meg a szivatós UNO.
– Aki veszít, fessen bajszot, és 24 óráig minden alkalommal köszöntse meghajlással a másikat.
S lőn: egy napig a párom minden alkalommal korábbi balettos múltja minden kecsességével földig hajolva köszöntött a nappaliban. Aztán egy napig én köszöntöttem őt minden „találkozásunkkor” a lakásban énekelve.
A legmagasabb szintet azonban a címre menő és a szivatós UNO kombinálása jelentette: amikor a vesztes kapott nem kívánt címet.
A sok közül volt egy, ami – vesztére – máig a páromon maradt. Máig látványosan – de csak játékból! – utálni kezd, ha így hívom… Érthető. Azt hiszem, ettől fordított esetben engem is mindig kiverne a víz…
Nem hiszem, hogy sok ember van, aki szeretné, ha házastársa időnként mélyen a szemébe nézne és önelégült mosolyogva kérdezné:
– Na most akkor osztasz, vagy mi van, Habony Árpád Apródja?
Mióta ezt a címet elnyerte, már csak játszunk. Tét nélkül. Van, ahonnan már nincsen feljebb. Vagy lejjebb. Nézőpont kérdése.
2022. októberében - elhagyom a Facebookot és nem fogsz többet értesítéseket kapni tőlem.
Ha szeretnéd továbbra is olvasni az írásaimat, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre IDE KATTINTVA!
Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani másokkal is!
