Te, aki ülsz a számítógéped előtt és egy klaviatúrát idegesen püfölve, a caps lockot megnyomva CSUPA NAGYBETŰVEL ÜVÖLTÖD BELE A VILÁG ARCÁBA A VÉLEMÉNYEDET a melegekről (és bevándorlókról és cigányokról és zsidókról és mindenkiről, aki „más” mint te), tudod vajon mit teszel?
„Évtizedeken keresztül voltam tanúja annak, ahogy a homofóbia családokat választ szét, karriereket dönt romba és életeket tesz tönkre. Túl sok történetet olvastam – és írtam – meleg tinédzserekről, akik a cikizés miatt az öngyilkosságba menekültek. Az osztálytársaik, idegenek, kommentelők sőt néha a saját családtagjaik cikizése miatt. Gyerekek. Megölték magukat, mert úgy érezték, ők nem méltóak a szeretetre, mint az összes többi emberi lény.
Az évek alatt annyira sok meleg barátom ünnepelte velem a születésnapját, mert a saját családja nem látta őket szeretettel otthon. Túl sok meleg barátommal sírtam együtt, akiknek a szívét összetörte embertársaik viselkedése velük szemben, és a saját kormányzatuk meleg-ellenes törvényei.
Láttam magukat keresztényeknek nevező embereket nyilvánosan azok haláláért imádkozni, akiket szeretek. Láttam őket temetések közelében, ahogyan a kisgyerekeik táblát tartottak a magasba: „ISTEN GYŰLÖLI A BUZIKAT.”
Házasságot köthet egy meleg pár. A 2015-ben íródott, amikor Amerikában engedélyezték a melegházasságot. Ez nem egy focicsapat győzelme. Nem egy politikai kampány nyertesei vagyunk. Heteroszexuális vagyok, nem is egyszer, hanem kétszer házasodtam és egy olyan dolog miatt ujjongok, amely – és ezzel teljes mértékben tisztában vagyok -, nem lesz hatással az én életemre vagy házasságomra. De ujjongok és felszabadult vagyok. Heteroszexuális „támogatóként” mindig is a mi szégyenünknek éreztem, hogy másodosztályú állampolgárrá minősítjük a melegeket.
Akiknek neve, arca, élete van, érzelmeik vannak, akik szeretnek, akik néha sírnak, akiket ismerünk és akiket szeretünk, mint személyeket, mint embereket. Hányszor próbáltam meggyőzni ezeket a barátaimat, hogy a többség nem így gondol rájuk? Hányszor burkolóztam súlyos hallgatásba megcáfolhatatlan bizonyítékaik hallatán, amelyek az ellenkezőjéről tanúskodtak? És ennek mostantól Amerikában vége. Nem akarom visszafogni az örömömet, hogy a bigottakat kevésbé irritálja.
Nem fogom abbahagyni az ünneplést, hogy jobban érezzék magukat azok és ne sértsem azok önelégültségét, akik ellenzik a melegek házasságát. Nem az ő vereségüket ünneplem. Mert ők nem vesztettek semmit. A meleg testvéreimet ünneplem. És köszöntöm őket a hazában, amely már az övék is.” (Forrás: Connie Schultz, Facebook- az eredeti ITT érhető el.)
Néhány adat, hogy tudd helyén kezelni a kérdés súlyosságát:
A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű fiatalok körében az egyik legmagasabb az öngyilkossági kísérletek aránya (forrás).
Azokban az országokban, ahol szigorúbb melegjogi szabályozást vezetnek be, ezen fiatalok körében ugrásszerűen megnő a depresszió és a droghasználat aránya. (forrás)
A melegek cikizése bizonyíthatóan sok öngyilkossághoz vezetett, még akkor is, ha nem kifejezetten az áldozat szexualitása vagy neme (hanem például az öltözete, mozdulatai stb.) volt a támadás témája.
A cikket megoszthatod, le is iratkozhatsz az oldalamról, folytathatod a „Kis farbantúró-kaki-makik :)ezt érdemes ünnepelni, éljen sok kakis-pénisz! ;)”-jellegű hozzászólások írását (valós idézet egy törölt kommentelőtől), de akár mutathatsz is annyi szeretetet ezek iránt az embertársaid iránt, mint amennyit egy elhagyott kiskutya, vagy egy Facebookon megosztott cuki kisbaba iránt mutatnál. A te emberségeden múlik.
2022. októberében - elhagyom a Facebookot és nem fogsz többet értesítéseket kapni tőlem.
Ha szeretnéd továbbra is olvasni az írásaimat, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre IDE KATTINTVA!
Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani másokkal is!
