Mi a bajom Donald Trumppal? Elmagyarázom.

Ágoston László bio photo By Ágoston László

Mi a bajom Trumppal? Elmagyarázom. Bár Magyarországon nem foglalkozik vele igazán a sajtó, a nemzetközi helyzet éppen igencsak forr. Nem, nem Soros és a migránsok - Kim Dzsong Un és Észak-Korea.

A világ egyik legundorítóbb diktátora, Kim Dzsong Un (aki például előszeretettel gyilkoltatja meg a saját rokonait), atomot fejlesztett és hozzá Amerikáig vivő hordozófejet. A helyzet annyira durva, hogy Japánban gyakorlatoztatják a civileket és még Oroszország és Kína is kvázi az USA oldalára állt az ENSZben (!).

Eközben Magyarországon migránsokról meg belpolitikai csatározásokról és a hőségről szólnak a hírek, talán mostanában, napokkal a történések kezdete után már kezdik felvenni a fonalat a lapok, de az írás pillanatában az indexen például csak hajtás alatti kishír van a dologról, az origón szintén

Jött egy jelentés, amely szerint Észak-Korea már képes lehet akar Chicagót is veszélyeztetni. Mit csinál erre egy normális vezető? Nyilván nyugtatja a népet, a sajtót és a piacokat kb. így: “Mindenki őrizze meg a nyugalmát, a kormány a helyén van, tudunk a fenyegetésről és készen állunk megvédeni magunkat, ha szükséges, de azért ez még nem háborús helyzet” stb.

Mit csinál ehelyett ő? A “szorgosan dolgozó kisemberek pártfogója” a golfklubjában ülve improvizál (!) egy olyan kommünikét, amelyben olyan tűzzel és tomboló haraggal (“fire and fury”) fenyegeti Kim Dzsong Unt, “amilyet nem látott még a világ”. Tehát gyakorlatilag bejelenti az atomháborút. Észak-Korea persze nem marad adósa, közli, hogy bármelyik pillanatban kilőhetik a rakétáikat Guamra, az amerikai katonai támaszpontra.

Elindul a pánik, a tőzsde esik, a világ összes lapjának címoldala erről szól - leszámítva Magyarországot, ahol ugye Soros és a meleg… -, szerencsétlen Trump helyett pedig magas rangú politikusok próbálják csillapítani a népet: nem eszik olyan forrón a kását, nem vagyunk még háborús helyzetben. (Tillerson: az amerikaiak nyugodtan alhatnak, Guam képviselője: “Guam biztonságos hely marad”)

Mindenki kritizálja, mert egy felelős vezető nem nyilatkozgat ilyen baromságokat csak úgy, mert tetszik neki, hogy cowboyosat játszhat a világgal, ő meg hisztis kisgyerekként azért csak kiírja a Twitterére (értesz… a Twitterére…), hogy “Elnökként az első dolgom volt, hogy kiadjam a parancsot az atomarzenálunk fejlesztésére, így most sokkal erősebb és nagyobb, mint eddig bármikor. Persze remélem, sohase kerül sor a használatára, de sohase jöhet el az idő, hogy ne mi legyünk a legerősebb nemzet a világon!” (forrás)

Nem érti, hogy ez most nem olyan, mint amikor potenciáját csendben vesztő öregedő celebként odasúgja egy régi cimbinek, hogy ő aztán igazi kan és minden nő számára ellenálhatatlan és annak a pináját ragadja meg, akinek csak akarja (szó szerint így történt), hanem a nemzetközi diplomáciában megfontolt, megtervezett kommunikáció van. És patikamérleg. Mert különben kitör a pánik, esik a tőzsde, rosszabb esetben egy kerekfejű diktátor rakétákat indít a néped ellen. De honnan tudhatná ezt egy bíborban született milliárdos valóságshow-sztár, aki mindig is a nagyotmondásáról volt híres, azzal szerezte tévés sikereit?

Fokozhatnám még ezt, e mellett még jöhetnék millió dologgal a saját pártja által se támogatott egészségügyi reformtól (tudod, amikor azt tudta nyilatkozni, hogy “Senki se tudta, hogy az egészségügy ilyen bonyolult téma”), a twitter-diplomácián keresztül a párizsi klímaegyezményből való kilépésen át (betiltotta [Sic!] az “éghajlatváltozás” szó használatát a munkatársainak, mert olyan ugye nincs is) a transzszexuálisok kitiltásáig a hadseregből úgy holnap reggelig tudnám sorolni a tolerálhatatlan, bunkó, megfontolatlan vagy éppen csak a világ jövőjét veszélyeztető döntéseit és nyilatkozatait. Mert olyan, mintha még mindig a valóságshowban érezné magát: gyártja ezeket napi szinten.

Persze, mondhatod erre, hogy úgysem Trump kormányoz, ő csak a háttérből irányított bábu stb… De azt jó ha tudod, hogy a világ jelenlegi vezető hatalmának vezető embere leginkább szimbolikus jelentőségű: példakép. Ő az, aki személyében jelképezi, hogy merre halad az USA és a világ, ő az amerikaiak “első embere”, közülük a legkiválóbb, a választott vezér, akit nem csak törvényeiben, de filozófiájában is követnek. Legalábbis így kéne lennie. Erre van. Ez a dolga.

Az már tényleg egy másodlagos, de mégis nagyon érdekes kérdés, hogy a világon először (!) miért a magyar kormány állt be Trump mögé. Úgy tűnik, ehelyt is szimpatikus az agyatlan, nagyot mondó, “kihaénnem”-kormányzás…

Ne felejtsd el megosztani, ha értesz és egyetértesz!

Tetszett a cikk? Itt lájkolhatod az oldalamat, hogy a következőről se maradj le!

Hasonló cikkeket olvashatsz az alábbi témákra kattintva!