Superman nem én vagyok

Ágoston László bio photo By Ágoston László

Mi mindig mástól várjuk a megoldást. A szovjet/amerikai filmek és a vallásunk is arra nevelt minket, hogy hősökre, megváltókra várjunk. Jön egy ember, egy Batman, egy Superman, egy Katniss vagy várjuk a Messiást, aki majd legyőzi a gonoszt és megharcol értünk, aztán leül Gotham, New York, a Kapitólium vagy Dávid trónjára és igazságos uralmat hoz el.

Csak a valóság nem ilyen. Ha jön EGY vezér, aki legyőzi a korábbit és leül a trónra, az idővel legtöbbször ugyanoda aljasul, ugyanúgy le kell őt győzni és a nép újra megváltóért kiált. Ebből áll a történelem. A szerencse az, hogy egy kicsit mindig jobb lett a rendszer nagy léptékben mérve.

[A kép forrása] (http://moviepilot.com/posts/4032384)

Viszont én se messiás, se szuperhős nem akarok lenni. Még csak politikus se, aki arab bankárokat csábítgat, gyerekeket puszil arcon; aki arra táncol, amerre több szavazatot remél, aki megalkuszik, megváltozik és megfelel a többség akaratának, hogy hatalomhoz jusson. Nem fogok éveket azzal tölteni, hogy előre könyököljem magam, kicsináljam az ellenfeleimet és olyan színűre változzak, hogy az a többségnek megfeleljen. Nem Nero akarok lenni, legfeljebb Seneca - de mindenek felett Ágoston László.

Már most is sokszor megkapom sokaktól, hogy “csalódtam benned”. De aki ezt írja, igazából nem bennem csalódott, hanem a saját - hozzám fűzött - elvárásaiban. Lehet, hogy nem velem gondolkodni akar, hanem azt, hogy megírjam, amit ő gondol? Hogy felvállaljam a közös felelősség rá eső részét is. Legyek én a fedezék, aki mögül kiabálhat a vélt vagy valós ellenségre és akire lehet szavazni, hogy megoldja, hogy megmentse. Valaki nagyon ügyesen úgy fogalmazta: mostanában sokkal többet foglalkozom a LényeMmel, mint a LényeGgel. Az én oldalam címe viszont “Ágoston László” és a titulusom “művész”.

Én egy operaénekes vagyok, marketinges, társulatigazgató, menedzser-művész és gondolkodó. Lenne ötletem, hogyan irányítsuk jobb irányba ezt az országot, de amíg nincsen hozzá népakarat, addig erről gondolkodni sem érdemes. Márpedig Magyarországon jelenleg 77% választja újra az okirathamisításért és adócsalásért jogerősen elítélt gyömrői polgármestert és 75% ért egyet a kormány menekültpolitikájával. Nem mellesleg 25% funkcionális analfabéta és az Éjjel-nappal Budapest az egyik legnézettebb műsor.

Hát milyen Supermant, Batmant vagy Megváltót vár ez az ország, amikor először neki magának kéne megváltoznia? A fejekben, a lelkekben, az elvárásoknak, a másikhoz való viszonyunknak. Ki tehet a többség beidegződése és akarata ellenére?

Öten ülnek a kocsiban, a vezető a szakadék felé vezet és vele együtt hárman értenek egyet abban, hogy ez a helyes irány. A demokrácia elvei szerint a másik kettő kiszáll vagy velük hal, de nem veheti át az irányítást az akár “okosabb” kisebbség a szerinte “butább” többségtől.

Azt tudtad, hogy Deák kiegyezését is hazaárulásnak tartotta a nemzet, de akkor még csak a felső 8%-nak volt szavazati joga, így át tudta nyomni? Hogy a nagy többbség árulásnak tekintette és a mai választási feltételek mellett sohasem jött volna létre az Osztrák–Magyar Monarchia?

Civil vagyok és egyelőre nem látom okát, hogy ez változzon. Az én művészetem nem a politika művészete. Én ismerem a hatást, tudom, hogyan kell az embereknek érdekeset, elgondolkodtatót, megindítót mutatni. Miért fontos ezt leírnom? Mert béklyóba fogja az elmémet és a lelkemet, hogy meg akarjak felelni neked.

Szívesen tennék ezért az országért - ha akarná. Fél év alatt 55 ezer ember kedvelését megszerezni hatalmas dolog- de fél év alatt hetente 2-4 millióan találkoztak a gondolataimmal és nem lett egymilliós követőtáborom. Egy kanadai típusú országhoz nem elég egy Trudeau (az ottani miniszterelnök). Őt a társadalom termelte ki - és nem ő a társadalmat…

Ezért indítottam, kampányt, amivel megpróbálom rávenni az embereket, hogy tegyenek egymásért (#afejekbenkezdodik). Ezért fordítok le a szabadidőmben (és egy ideje már azon felül is) ingyen és érdek nélkül olyan videókat, amik a béke üzenetét hordozzák. Azt mondod ez kevés? Vagy meggyőzöd a szakadék felé futó kocsi utasait és vezetőjét vagy kiszállsz. Ez a demokrácia, ezek a szabályok. Ezért ugrottak ki már több, mint fél millióan. Ezért van a fél életem nekem is Dániában.

Örülök, ha kedvelsz engem és követed az oldalam - de az se bánt, ha nem. Megtisztelsz, ha meghallgatsz és együtt gondolkozol velem, de én “egy csomag” vagyok olyan dolgokkal, amiket csodálatosnak tartasz és olyanokkal is, amiket utálsz. Művész vagyok, szabad ember. Sokak hangja, de leginkább és mindenek felett a sajátom. Számíthatsz rám, de az én módomon. És számítok rád, hogy egy nap arra menjenek a dolgok, amerre a szabadság, az egyenlőség és a testvériség szabályai diktálják. De nem én hozok változást. Hanem mi.

Ezt a cikket eredetileg a Facebookon írtam meg egy posztban. Az eredeti bejegyzés itt található

Ne felejtsd el megosztani, ha értesz és egyetértesz!

Tetszett a cikk? Itt lájkolhatod az oldalamat, hogy a következőről se maradj le!

Hasonló cikkeket olvashatsz az alábbi témákra kattintva!