Azt hiszem, nem volt igazam

Ágoston László bio photo By Ágoston László

Hát gyerekek, ezt félreszabtam. Becsület ne essék: ahol nem dolgoznak, nem hullik a forgács - ez már a sokadik posztom lesz arról a kérdésről, hogy mennyire ártalmas, amikor a világról mit sem tudó emberek szavazata ugyanolyan súllyal esik a latba, mint a szakértőké. A problémafelvetés jogos - ha választást lehet nyerni az emberek eszének a kihagyásával, akkor esztelen kormányok fognak esztelen döntéseket hozni -, de a megoldás nem az. A szavazatokat súlyozni kell, ez számomra nem kérdés, hogy nagyobb súllyal essen latba annak a szava, akinek a véleménye biztosabb, racionális alapokon nyugszik, mint egy befolyásolható, tudatlan emberé.

De vajon egy tanult ember tényleg szükségszerűen belátóbb is? Vajon egy diplomás tényleg minden esetben feltétlenül többet tud, mint valaki, aki mondjuk a nyolc osztály után dolgozni kezdett és magát képezte tovább? Be kell látnom, ez hülyeség.

Forrás

Azzal számoltam, hogy egy ÁTLAGOS egyetemista szükségszerűen magasabb kompetenciájú, mint egy ÁTLAGOS érettségizetlen. És sok országban ez így is lenne, ahol az egyetemek a magas szintű oktatás fellegvárai, a szabad gondolkodás műhelyei és nem igen sok esetben fejpénzek maximalizálásában érdekelt papírgyárak. Ahol olyan emberek is kaphatnak diplomát, akiknek az érettségi is túlzás volt.

És nem lennének olyan, a formális oktatást elhagyó emberek, akik sokkal többet tudnak nálam a világról.

Ezt a diplomához, érettségihez, papírhoz kötött gondolkodást elvetem és elnézést kérek azoktól, akiket ezzel megbántottam. Örülök, hogy a gondolatmenet végére értem.

Viszont az igény továbbra is fennáll, hogy képességeinknek megfelelő - és nem papírjainknak megfelelő - szinten tudjunk mindannyian (csak mondom: sosem akartam senki szavazati jogát elvenni) részt venni az ország jövőjének formálásában. Mint egy építkezésen: aki kevésbé ért hozzá, az az anyagot hordja, aki mester, a falakat tervezze. Mind építsünk, de mind a tudásunknak megfelelő mértékben - és akinek nagyobb a tudása, érezze is a nagyobb felelősséget!

Hogyan lehetne ezt mégis eldönteni? Mondjuk képzéssel és teszttel? Ha autót akarsz vezetni, meg kell tanulnod a Kreszt, igaz? Ha az országot akarod vezetni, az alapokkal legyél tisztában! Sok ember nyilván tudja, hogyan épül fel a költségvetés, mikre költött a kormány, mire költenének az ellenzéki pártok, milyen törvénymódosítások történtek, mik következnek ebből - és ezek alapján adja is le a szavazatát. Egy rövid Kresz-teszt a szavazás előtt - amire ingyenes képzéssel lehetne felkészülni, ha valaki magától nincsen az állampolgári ismeretek birtokában - jól belőné, hogy kinek legyen érvényes és kinek nem avagy mennyit érjen a szavazata. Nem elvárható, hogy a fontos döntéseket tudás birtokában hozzuk meg?

De van egy még érdekesebb ötletem: mi lenne, ha nem pátrokra, hanem programokra szavaznánk?

Minden pártnak lehetősége volna öt sorban megfogalmazni, mit szeretne megvalósítani a következő évek során. Ezeket nem látnák el sem a párt nevével, sem a logójával és az emberek arra a programra szavaznának, amely számukra a legkedvesebb. A digitális korban élünk, ez történhetne egy tabletről is, amelyen mindig véletlenszerűen alakul ki a programok sorrendje. (Igen, ez egyébként megoldaná az analfabéta szavazók és a funkcionális analfabéta szavazók kérdését is.)

Szerintem lenne még úgy ezer ötlet ezeken felül is - a lényeg úgyis az alapelv, a megvalósítás már sokféle lehet.

Látom, ahogy fogod a fejed és azt mondod, ez az Ágoston megőrült… Ilyet soha senki se fog bevezetni Magyarországon, bár mondjuk Észtországban már lehet elektronikusan szavazni…

Hát nem érdekes, mennyire életszerűtlennek tűnik, hogy értelmes megoldásokat hozzunk erre a létező problémára?

Ne felejtsd el megosztani, ha értesz és egyetértesz!

Tetszett a cikk? Itt lájkolhatod az oldalamat, hogy a következőről se maradj le!

Hasonló cikkeket olvashatsz az alábbi témákra kattintva!