Mit tegyél, ha az törli beléd a lábát, akinek segíteni akartál?

Ágoston László bio photo By Ágoston László

Rengeteg támogató, szeretetteljes levelet kapok és rengeteg anyázást. Utóbbi a legjobban akkor fáj, ha olyantól kapod, akiért szót emeltél…

Érdekesek vagyunk mi, emberek. Jézus nagy igazságot mondott azzal a szálkával, amit a másik szemében hamarabb észreveszünk, mint a magunkéban a gerendát. Talált már meg homofób muzulmán (akikért számos videót tettem közzé), anti-liberális zsidó és legújabban egy korábbi, a nők egyenjogúságát zászlajára tűző cikkemért (Kedvenc használati tárgyaink - a nők) egy csapat harcos feminista, aki egy bekezdést a kontextusából kiemelve “csajozós szövegnek” minősítette a cikket engem pedig nemes egyszerűséggel “faszfejnek” nevezett.

Mit teszel ilyenkor? Dühöngsz? Vitriolos tollal odacsapsz? Mert valahol ez tényleg nagyon tud fájni… Arra fel vagyok készülve, hogy kopaszok (haha) kiteszik előbb-utóbb a nevemet és a címemet valami WANTED-típusú oldalra, ez megszokott. De hogy azok támadjanak, akikért harcolunk?

És akkor rá kellett jönnöm, hogy egyetlen kezelési mód adódik: a megértés és a szelíd válasz módja (már amennyire emberi gyarlóságomtól telik).

Talán feltűnt már, hogy az oldalamon nagyon sok kommentre válaszolok. Ennek az az oka, hogy szeretném összegyűjteni a hozzám hasonlóan gondolkodó embereket. Egyedül érzem magam Magyarországon az elveimmel… Igyekszem a támadásra nem visszatámadással, inkább visszakérdezéssel reagálni. Miért?

Mert oka van a másik frusztrációjának.

Annyira könnyű lenne egy kézlegyintéssel idiótának nevezni a másikat vagy egyetlen mozdulattal törölni. Annyira egyszerű lenne nem tudomást venni az ellenvéleményekről - főleg a gusztustalan stílusúakról. De nem ezért kezdtem el.

Gondold végig… az a nő, aki egy feminista csoportban “a magas céről indítva” reagál az írásomra, valószínűleg rengeteg megalázáson mehetett át élete során, ezért került be a csoportba és ezért is indul be nála az önvédelmi reflex a kérdés-felelet, az építő beszélgetés helyett. Az a fanatikus párthívő, aki inkább a szívének hisz, mint a szemének és ezért köt bele érvek nélkül anyázva mindenbe, ami nem egyezik a világképével, mennyi törésen, csalódáson lehet túl, ha bűnöző politikusok (bármely oldal…) lózungjaiba kell, hogy kapaszkodjon?

Miért bántsak valakit, aki már így - évek óta - sérült és sérül…

Azért, hogy megnyerjek egy vitát? Hogy én is megalázzam? Mit építene ez? Egyetlen kezelési mód adódik: a megértés és a szelíd válasz módja, mert megbántott frusztrált emberek szócsatájából még nem épült oltár. De ha nem veszed fel a kesztyűt, ha nem ütsz vissza, ha nem támadsz, mert megérted, hogy a másik sem akar támadni, csak nincsen már ereje a higgadtsághoz… Akkor talán közelebb kerülünk mindketten a megoldáshoz. Csináltam pár hete egy videót arról, hogy “miért van ilyen sok agyatlan komment”.

Azt mondtam benne, hogy a Puszták népében megismert zsellérek, fogatlan szegényemberek lettek a mai gusztustalan kommentelők. Valaki kommentelt alá és felhívta a figyelmemet arra (hosszan, tisztelettel és értelmesen kifejtve), hogy ez miért degradáló általában a szegényekre nézve - és végső soron miért nem igaz. Bocsánatot kértem tőle ott nyilvánosan (a videót nem vettem le, mert ettől még alapjaiban igaznak tartom) és nem esett nehezemre. Tudod miért?

Mert sohase gondoltam, hogy csakis igazam lehet.

Véleményt képviselek és elveket. Ha valaki meggyőz tényekkel, kutyakötelességem elfogadni és megköszönni, hogy helyesbített. Mert a nagyfiúk - legalábbis az általános harmadikos olvasókönyvemből máig előttem lebegő tanulság szerint - így tesznek. Érdekes, hogy a kommentelő annyira elszokott ettől, hogy meghatódott ezen…

Meg kéne tanulnunk néha tévedni is. Nem leszünk tőle kevesebbek, ha bevalljuk és nem “győz le” a vitapartner azzal, ha igaza van. Lehet, hogy a nők egyenjogúságáról szóló cikkem is tartalmazott hibákat és biztos, hogy fogok még tévedéseket írni a jövőben is, mert … emberek vagyunk, no…

De a szándékom tiszta. És ezt kérem Tőled is, hogy így olvasd, így értelmezd és így szólj hozzá, ha megteszed. Gyűlölködni mindenki tud, ráadásul most divatos is. Próbáljuk meg itt “nálam” tisztelni a másikat. Nehezebb, néha vérnyomásemelő, de csak ez épít.

És állít helyre lelkeket.

Ne felejtsd el megosztani, ha értesz és egyetértesz!

Tetszett a cikk? Itt lájkolhatod az oldalamat, hogy a következőről se maradj le!

Hasonló cikkeket olvashatsz az alábbi témákra kattintva!