Mi a baj velünk, liberálisokkal

Ágoston László bio photo By Ágoston László

Nem hiszem, hogy van ma Magyarországon, aki engem ne liberálisnak tekintene a blogom alapján - és ezt örömmel vállalom is. De nekem is megtelik időnként a hócipőm a liberális nyavajgással és ha egy fél centivel távolabbról nézed, nem nehéz megérteni, miért unják sokan - közte sokszor magam is - a liberális mantrákat… Menő dolog kritizálni Trumpot, Orbánt, a jobb oldalt és az úgynevezett konzervatívokat - de némi önkritika azért nekünk is beleférhetne.

1, Az eszme mindenek felett

Hiszek a szabadságban, a kisebbségek, a gyengék védelmében, a szabad piacban stb. de azért az mégis túlzás, hogy semmilyen pragmatizmus nem szorult a liberális oldalba. Csodálatos példa: pár napja kitettem egy - szerintem nagyon vicces - posztot arról, hogy egy srác nyilvánosan panaszkodik, hogy elvesztette a Corvin-tetőn a hasitasiját, benne egy 80 ezer készpénzzel, egy nyomógombos telefonnal és egy kismérleggel. Ment a hülyéskedés, hogy mi lehet? Gyorsbecsüs? Fürjhentes?

Nyilván drogdíler volt. Aki 2017-ben nyomógombos (azaz kártyás, eldobható, nem beazonosítható) telefonnal, az állítása szerint a lakbérének megfelelő készpénzzel és egy (a drog kiporciózására szólgáló) mikromérleggel jár szórakozóhelyre, az elég egyértelmű, mit akar tenni.

Mit kaptam kommentekben? Hogy micsoda szemét vagyok, mert biztosan az inzulinadagját mérte vele. Sőt, előkerült a mostanában velem szemben mindenre alkalmazott “áldozathibáztató” jelző is. Mert hogy én egy áldozatot…

Nem. Ne legyünk életből felmentettek vagy olyanok, mint amikor a nagymama megtalálja a vibrátort az unokája ágyában és elhiszi, hogy az igazából a kutya gumicsontja. Értem én, hogy nagyon fontos és szép eszme ez esetben az áldozatok védelme, de időről időre triggerelődnek ezek a dolgok köztünk és gondolkodás nélkül adjuk a sablonválaszt a helyzet valódi mérlegelése nélkül. Ebből jön aztán az, amit píszí néven csúfol a világ: amikor csak a tett számít, a körülmény nem. Amikor nem lehet az áldozat felelősségéről beszélni egyáltalán. Amikor ha lelőnek egy feketét, az csak bűnöző vagy csak álfozat lehetett. A világ - erről az oldalról is - sokszor végletesen leegyszerűsített.

És ha nem hiszel nekem, higgy legalább magának a srácnak…

Úgy tűnik, nem inzulinproblémái voltak, akármennyire is pörögtek ezen sokan...

2, Töketlenség

Azért bukott az elmúlt években sok helyen a bal oldali, liberális kormányzat, mert nem hitték el nekik/nekünk, hogy tudunk változást, valódi haladást elérni. Hogy is tudnánk, amikor gyors és hatásos cselekvés helyett píszískedünk, próbálunk mindig mindenkinek megfelelni. Nem az a lényeg, hogy eljussunk A-ból B-be, hanem hogy közben senki ne bántódjon meg.

Nézd meg a mai magyar baloldalt! Nem (csak) a Fidesz szalámizta szét - szétszalámizta az saját magát. Mert ódzkodunk az erős kéztől és mindent próbálunk rohadtul alternatívan látni. Tényleg nincsen annyi közös a mai baloldali pártokban, hogy alapot teremtsen az együttműködésre? Tényleg ennyire különbözőek a programok? Vagy csak megy a hiszti. a szájkarate a haladás és a pragmatikus megoldások keresése helyett?

Olyanok vagyunk, mint egy kupac tudós, aki nagyon ért a személyiségi jogokhoz, a filozófiához és az atomfizikához - de egy kiló parizert nem tud megvenni.

Egy konferencián nem rég arról beszéltem, hogy a hajó elsüllyedni látszik, a demkorácia megbukott, meg kell szülnünk az új paradigmát. A jelenlévők megbotránkoztak. Igaz, hogy a hajó süllyed, a víz már az orrunkig ér, de nem bukott meg a kedves eszme, csak nem működik. Inkább kutassuk és beszélgessünk róla tovább.

Ahogy egy barátom mondta, ha feltennénk 5 nagy liberális filozófust egy fa tetejére és csak akkor jöhetnének le, ha az alapvető irányokban közös nevezőre jutnának, vajon éhen és szomjan halnának-e fent a fán?

3, Kirekesztés

Emlékeztek, micsoda kiborulás volt az oldalamon, amikor leültem Vona Gáborral beszélgetni? Rögtön náci lettem és áruló. Mennyivel vagyunk jobbak a deákné vásznánál, ha mi magunk is címkézünk és nem vagyunk hajlandóak a párbeszédre? Ha csak a saját hangunkat akarjuk hall(g)atni a másikkal való érdemi eszmecsere helyett? Ha csak meggyőzni akarunk, tanulni nem.

Igen, tanultam még Vona Gábortól is és mégsem lettem Jobbikos. Ahogyan tőletek is. Ahogyan mindenkitől az életben, akire odafigyeltem. Vagy csak a cigányokra, zsidókra és melegekre igaz, hogy több, ami összeköt, mint ami elválaszt?

4, Gyűlölködés

Ez pedig a fentiből következik: annyira toleránsak vagyunk és annyira hiszünk a szép eszmékben, hogy nekifutásból köpjük magunkat szemen, ha ezeket valaki bántja. Fideszesnek lenni vallás? Igen az. És liberálisnak lenni is az ebben a szétpolarizált, hülye világban.

Vallás

Mert képtelenek vagyunk tartani szintet: már nem merek női témákról írni, mert rögtön jönnek a nincsen p/nád, kussolj”-típusú [SIC!] kommentek. Ha valaki felveti, hogy a cigányok körében magasabb a bűnözési ráta, azonnal megkapja a “náci” címkét. Ha valaki konzervatív, rögtön ostoba, agymosott szemét is lesz.

Ez a gyűlölet. És nem érdekel, ki kezdte.

Az Amerikai Népszava cikke, amelyben mindennek elmondanak, mert azt kértem az olvasóimtól, hogy nevezzenek meg egyetlen dolgot, amit Orbán jól csinált 12 év alatt

5, Elbeszélés mások feje fölött

Végül pedig a rosszul értelmezett tanítói mentalitás. Okosabbak, képzettebbek vagyunk, jobban átlátjuk a világ dolgait? Nem tudom, általában igaz-e, de most fogadjuk el a gondolatmenet kedvéért. Akkor viszont tanítanunk kéne. A jó tanár pedig fejleszteni akar, nem elégteleneket osztogatni. A jó tanár észreveszi, hogy az ő tudása hatalom és kiváltság és megosztani akarja, nem egy katedráról kinyilvánítani, hogy aztán hülyézhesse a diákot, aki nem értette meg. Rohadt nagy baj van, ha felsőbb rendűnek tekintjük magunkat - miközben az ellenfelünk a fene tudja mennyit kapott meg a mi lehetőségeinkből az életben. Igazunk van? Hiszek benne, hogy igen. De akkor a mi felelősségünk ezt úgy elmondani, hogy meg is értsék.

Nincs műveletlen, rossz közönség. Csak hiteltelen, rossz előadó.

Ne felejtsd el megosztani, ha értesz és egyetértesz!

Iratkozz fel a hírlevelemre, hogy ne a Facebook döntse el, mi jut el hozzád!

Iratkozz fel a hírlevelemre!

* kötelező mezők

Tetszett a cikk? Itt lájkolhatod az oldalamat, hogy a következőről se maradj le!

Hasonló cikkeket olvashatsz az alábbi témákra kattintva!