Magyarország elesett

Ágoston László bio photo By Ágoston László

“Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hû kebel
Szakadt meg a honért.”

1937 van. Zsidó vagy a náci Németországban. Mit csinálsz? Mai fejjel azt mondod: menekülsz. De akkor ők miért nem menekültek el?

Ezen gondolkozom már nagyon régóta. És azon, hogy vajon mit tettem volna én, ha 1937-ben értelmiségi vagyok és végig kell néznem, ahogy milliókat fanatizálnak ordas eszmékkel és ahogy testvér testvérnek támad, ahogy az egyház megáldja a fegyvereket és az emberek mosolyogva vagy fogat csikorgatva készülnek előidézni a romlást. Ellenálltam volna? És gázkamrában végzem? Vagy menekültem volna? Nem tudhatom.

1937 ma van. Aki értelmiségi teheti, elmenekül, testvér testvér ellen támad, a szabadság - egyenlőség - testvériség nevében kriptasötétbe vetett ordas eszmék pedig dörömbölnek a sírverem ajtaján: úgy hiszik, eljött a feltámadásuk ideje. A papok megáldják a szó-fegyvereket és a Parlamentben nevezik Isten ellenségeinek, a Sátán ügynökeinek a segíteni akarókat választott árulóink.

Meddig próbálsz ellenállni és mikor jön el az a pont, amikor meghajtod fejedet a Gép előtt? Amikor belátod, hogy 2018-ban ugyanez a kormány fog győzni, csak a mérték a kérdéses. Amikor belátod, hogy az egypártrendszer szentháromságának ugyanúgy tagja az MSZP, mint a KDNP és hogy az européer Magyarországra - amelyben nincs mondjuk eleve elcsalva egy választás már a rendszer bevezetésekor -, amelybe ‘89 óta elvileg törekedtünk, egyszerűen nincs kereslet az ostobák, a megfélemlítettek és a kacagó hazaárulók között?

“Az nem lehet, hogy ész, erõ
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.”

A zsidó sem hitte 1937-ben, hogy létezik, létezhet az, aminek a jöttét senki sem akarta elhinni. Nem hitte el, hogy a szomszédja örömmel ül majd bele az ő elhagyott lakásába, miután marhavagonokba zsúfolták a gyerekeit. Azt gondolta mindig, hogy biztosan ez az üreg legmélye, az alja, a “rockbottom”. Áltatta magát, mint ahogyan Chamberlain báró is hitt Hitlernek, amikor a meg nem támadási szerződést büszkén lobogtatva szállt le a hestoni repülőtéren 1938-ban, két évvel azelőtt, hogy Hitler porrá bombáztatta volna az országát.

Chamberlain báró a meg nem támadási megállapodást lobogtatva


Mondd, mit csinált Európa a Krím-félsziget annektálásakor? Nem ugyanazt, mint amikor Hitler az Anschlussal elfoglalta Ausztriát?

Mondd, miben hiszel, mivel áltatod magad? Miért gondolod, hogy Ágoston Laciért nem fog rövid időn belül eljönni a fekete autó, amikor egy színházi rendező, egy festékdobáló aktivista és egy korrupcióellenes volt politikus jelent igazán nemzetbiztonsági kockázatot miközben az orosz titkosszolgálat emberei mint a rák szövik át Magyarország szövetét? Mert az biztosan nem lehet? Mert nem engedi a tisztesség? A becsület?

Nem érzed, mert lassan, napról napra, centiről centire törték el a gerincünket. Már nem is emlékszel, milyen volt külföldön büszkeséggel magyarnak lenni. És milyen volt legutóbb - ha volt ilyen egyáltalán - Magyarországon hinni a jövőben. Hittel szavazni. Bízni a másikban és elsősorban embernek lenni.

Magyarország elesett. Évről évre csúszunk lefelé és a jövő évi választáson ki fog derülni, hogy a többség ezt akarja. Ha nem ezt akarja, akkor is ki fog derülni. Mert a maffiát a demokratikus eszközök sosem érdekélték és nem is engedik, hogy felálljon egy hiteles, valamire való ellenfél. Mindig az jut eszembe, hogy **Bajnai Gordon milyen sietve távozott az országból és mennyire nincsen róla hír…

“Még jõni kell, még jõni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.”

Ez most erőszaktétel. Megerőszakolják a hazámat és nem tehetek semmit ellene. “Letörnek népet és hazát, bosszút állnak ifjon, s gyönge lányon.” - de a Nagy Francia Forradalomnak is ugyan, mi lett a vége? Kivégzések és őrület… Az emberiségnek kell felnőnie és a magyar embereknek ahhoz, hogy előre tudjunk lépni. Úgy tűnik, előbb át kell esnünk ezen az erőszaktételen. Mert megakadályozni - és ne áltasd magad! - nem tudjuk. “Ne ellenkezz, hamarabb túl leszel rajta!”

Úgy tűnik, nem tudjuk felújítani a házat, porig kell égnie, hogy valami tisztát, jobbat húzhassunk egy nap a helyére. Át kell mennünk ezen és túl kell élnünk, hogy aztán megbánhassuk bűneinket, ahogyan a németek is tették.

Ezért nem fogok ellenkezni. Hallom a kalapács-csattogást, de üresen hagyom a nekem készülő keresztet. Mert nem a kormányt, a népet kell leváltani. Mert nem a kormány, Magyarország, ami rohad. A zsidókat sem Hitler és Göring zárta be a vagonba Auschwitz felé. Hanem a társadalom önzése és közönye. Lásd meg hát, Magyarország, milyen az étel, amit főztél! Mert nem fogod megérteni, amíg meg nem ízlelted magad.

Tudod, nem attól lesz valaki igazi próféta, hogy megkövezik. Nem attól lesz valaki igazi forradalmár, hogy kivégzik. Nem attól lesz valaki igazi hadvezér, hogy a többiekkel veszik oda a csatában. Ők a hősök. Róluk tanulunk. De igazán annak a munkája ér valamit, aki be is tudja fejezni azt. Elkezdeni könnyű. Befejezni nehéz.

1937 van. Ez a cikk is bekerül a rólam szóló jelentésbe. Ezt a cikket is csatolják majd egy aktához, amit egy orosz titkosügynök kidobott aktája helyére húz be majd egy eziscsakegymunkavalakinekeztiselkellvégeznie-ember.

Kádár nem halt meg. Rákosi él. Lehet, hogy holnap az én arcom lesz Sorosé helyén. Lehet, hogy a tiéd. Itt már bármi lehet. A Gép bárkit bedarál és nyomós indok se kell hozzá. És jövőre - akár csak 1937-ben - tapsolni fognak a milliók és hazaárulónak, a rendszer ellenségének neveznek majd téged és engem veled. Egyet tehetünk, próbáljunk meg nem haragudni rájuk.

Bocsássuk meg, mert nem tudják mit cselekszenek.

Ne felejtsd el megosztani, ha értesz és egyetértesz!

Tetszett a cikk? Itt lájkolhatod az oldalamat, hogy a következőről se maradj le!

Hasonló cikkeket olvashatsz az alábbi témákra kattintva!