Beilleszkedhetnek egyáltalán a bevándorlók Európában?

Ágoston László bio photo By Ágoston László

Ez a cikk egy migrációról szóló sorozat része. Úgy gondolom, sokkal bonyolultabb annál a téma, hogy “velük vagy ellenük” szintre lehessen butítani. Akkor viszont beszéljünk róla egyszer részletesen!Korábbi írásaim:

Mindenek előtt két fogalmat tisztázzunk: mit jelent a beilleszkedés és mit jelent Európa / a fogadó országok kultúrája.

Egy nemzet nem csak - sőt legkevésbé - születési, helyi alapon szerveződik. Gondoljunk mondjuk arra az ausztrál fiúra, aki nagy Magyarországot tetováltatott a karjára, pedig a nyelvet sem beszéli. Számára fontos az a gyökér, az a kulturális kötelék, amit a “magyarnak lenni” érzése jelent az ausztrálok között.

De mit jelent magyarnak lenni?

Nekem Bartókot és Kodályt, a csülökpörköltet, amit anyám a pöttyös lábasban csinál; a nyelvemet, amin a legjobban tudom kifejezni magam az öt nyelv közül, amit beszélek; a helyeket: a gimnáziumomat, a rákosligeti templomot, a nagymamám omladozó vályogházát, a Deák téri lenge ruhás lányokat; Józsit, a barokkzene-kedvelő kocsmárost, a Zeneakadémiát és apámat, ahogy csipkebogyót pucol a kerti kisházban. Nekem ez Magyarország. A barátaim már nem, mert őket elüldözte innét 26 év agyatlan és hűtlen kormányzása.

Neked mást fog jelenteni. És a most betelepülőnek vagy a gyerekének is mást fog jelenteni adott esetben a magyar identitása. Azt már réges rég tudjuk, hogy vérszerinti magyarok nincsenek (ahogyan németek, oroszok és arabok se),

magyar az, aki magyarnak vallja magát.

Beilleszkedés

Ebbe kéne tehát beilleszkedni. Mikor sikerült?

Ha ő is eszik disznóhúst? Akkor a vegán barátaim nem lennének magyarok. Ha szereti Kodályt és Bartókot? Elég sok magyar állampolgár nem lehetne magyar. Ha beszél magyarul? Milyen szinten? Ovassomma komenteket há bazzz nem mind ‘ki magyar tuggya faszána nyelvet. Legyen keresztény a vallása? Mikor voltál legutóbb templomban, mondd… Legyenek élményei, kötődjön helyekhez, emberekhez? A belépése pillanatában? Hogyan?

Szerintem egyébként ezutóbbi a mérvadó. Mennyire tud emberekkel kapcsolatot kialakítani, mennyire tudja tiszteletben tartani - nem feltétlenül átvenni! - a szokásokat, mennyire tudja betartani a törvényeket. Hozzátéve, hogy hány magyar ember van, aki ezekben már rég elbukott, mégse kérdőjelezi meg senki… de itt most arról van szó, hogy kinek örülünk a saját házunkban, nem a részeges házigazdát elemezzük…

A törvények betartása egyértelmű. Ezekről beszélni is botorság lenne, csak Európa úgy elpuhult, mint anyuci kedvenc kisiskoláskorú gyermeke, akit minden nap vár a zsíros meleg étel és ha elesik, kap kötés meg gyógypuszit, de magáért kiállni már rég képtelen. És elhiszi, hogy ami eddig működött, az biztosan örökre működni fog még akkor is ha Junckerek, Farageok és dajcstomik vezetik. Leírom a tutit, még ész se kell hozzá:

aki törvényt szeg, azzal szemben tisztességgel, de keményen járjanak el. Ja, egyébként akkor is ha magyar. Ennyit a kultúra tiszteletben tartásáról.

A szokások elfogadása, az emberi kapcsolatok kiépítése és a kötődés már egy jobb kérdés. De kezdjük ott: mennyi esélyt adunk neki? Akkor, amikor állatként kezeltük a kapunál, plakátokon hergelltünk ellene, az emberek furcsán néznek rá a metrón és erősebben ragadják meg a táskájukat, amikor az állásinterjún csak multihoz mehet, mert angolul tudni sok helyen nem divat, amikor a rendőrség és a hivatalos szervek direkt szúrnak ki vele és a szomszédasszony a gyűlölet-kampányon felbuzdulva feljelentgeti. De ő legyen példás állampolgár és bizonyítsa be, hogy joga van velünk, felsőbb rendű magyarokkal együtt élni.

Igen, bizonyítsa be, igen, legyen példás állampolgár! De kurvagyosan felejtsük el, hogy mi felsőbb rendűek vagyunk. Hogy “vizsgázik” előttünk! Egy közösségbe csak akkor lehet beilleszkedni, ha az befogadó. Hogyan kérheted számon valakin, hogy nem törölte meg a lábát a belépés előtt, ha te forró szurokkal próbáltad kint tartani?

Összegezve:

a, a törvényeket be kell tartatni. Erőszakkal, ha kell, erre van rendőrségünk, katonaságunk. És ennél többet erről beszélni is felesleges.

b, nem várhatjuk el senkitől - és miért is lenne jó? -, hogy a saját kultúrájának a befogadó kultúra számára nem destruktív, nem offenzív elemeit elhagyja (pl. imádságok)

c, az integrációt neked is segítened kell. Olcsó dolog kirekeszteni, aztán mutogatni, hogy mennyire nem tudott valaki a közösség része lenni…

Létezik működő együttélés. A multikulturalizmus működő dolog és baromira semmi köze a terroristákhoz. Azt jelenti, hogy különböző emberek együtt adják össze, amijük van a jobb boldogulás reményében. Például te nem dolgozol Karácsonykor és kisegíted őt Ramadánkor. Például a gyereked az óvodában megtanul három nyelven anyanyelvi szinten és az egész világ megnyílik a számára. Például megismerkedsz más hitekkel, művészetekkel, kultúrákkal és a legjobb, legizgalmasabb részei beépülnek a te kultúrádba is. És. Így. Tovább. Meg nem zárkózik be a társadalom egy évszázadok óta érlelt fájú koporsóba. Persze, amíg nálunk, a népek olvasztótégelyében “ a kormányfő szerint, sose volt multikulturális társadalom, addig baromi nehéz lesz…

De lehetünk nála okosabbak, nem?

Ne felejtsd el megosztani, ha értesz és egyetértesz!

Tetszett a cikk? Itt lájkolhatod az oldalamat, hogy a következőről se maradj le!

Hasonló cikkeket olvashatsz az alábbi témákra kattintva!