Ha a Zeneakadémián csináltam volna meg ezt, valszeg elkaszálnak…
Tudtuk, hogy (ahogyan ez ilyenkor már csak lenni szokott) a hosszú beszédektől elfáradt a közönség, ezért nagyon erős impulzust kell adnunk. A “János bácsi dudáljon kend”-re írt Kodály dal olyan, mint egy énekes zongoraverseny: népdal fölül, de kegyetlen játszanivaló alatta, igaz-e Emszt András?
jó alap volt, én pedig táncoló dervisként forogtam a színpadon, hogy mindenki halljon.
És egyébként is: aki dudás akar lenni…
Ne felejtsd el megosztani, ha értesz és egyetértesz!
Tetszett a cikk? Itt lájkolhatod az oldalamat, hogy a következőről se maradj le!
Hasonló cikkeket olvashatsz az alábbi témákra kattintva!